Az Európai Bizottság különösen aggódik a fiatal munkanélküliek arányának növekedése és a tartósan állástalanok körének bővülése miatt.
Andor László foglalkoztatásért felelős uniós biztos 2011 végén arról számolt be, hogy az Európai Unióban a munkanélküli fiatalok egyharmada több mint egy éve nem talál állást. Ijesztő, de igaz, hogy még azokban a tagállamokban sem emelkedik a fiatalok körében a foglalkoztatás, ahol már javulóban van a gazdasági helyzet a válság után – mondta akkor Andor, jelezve, a tagállamok kormányainak kell a folyamatot megfékezniük.
Magyar ötlet
A fiatalkori munkanélküliség megállítására az egyik uniós jogszabály módosítását javasolta Magyarország pénteken. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára ezt Brüsszelben jelentette be a tagországok munkaügyi minisztereinek találkozóján. Az államtitkár a távirati irodának elmondta: azt kezdeményezte, hogy az úgynevezett általános csoportmentességi rendelet módosításával a fiatalokat mint hátrányos helyzetű önálló célcsoportot nevesítsék, és ezáltal kiemelten támogathatóvá váljanak.
Czomba szerint a fiatalok elhelyezkedésének érdekében nemzeti és uniós szinten is megkülönböztetett erőfeszítésekre van szükség. A szakpolitikus elmondta: a magyar kormány több eszközzel próbálja segíteni a fiatalok munkába állását, köztük az uniós források felhasználásának gyorsításával és az álláskeresők uniós programokba bevonásával is. Felhívta a figyelmet: most dolgozzák ki a fiatalok vállalkozóvá válását elősegítő programot, illetve terveznek egy gyakornoki foglalkoztatási támogatást nyújtó programot is.
Az államtitkár beszélt a többi hátrányos helyzetű álláskereső problémáiról is, ennek kapcsán sikertörténetként említette a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását ösztönző magyar rehabilitációs kártyát, illetve a Start Bónusz kártyát, amelyet a legalább három hónapja regisztrált álláskeresők tudnak igénybe venni.
Andor László korábban azt mondta: meg kell könnyíteni a képzésből a munka világába való átmenetet. Erre jó példaként említette az osztrák gyakornoki rendszert. Az Európai Bizottság is arra bátorítja a tagállamokat: dolgozzanak ki garanciákat, hogy a pályakezdők négy hónapon belül elhelyezkedhessenek, illetve bekerüljenek egy másik képzési intézménybe vagy valamilyen munkaügyi programba.
Spanyolországban van a legtöbb munkanélküli fiatal
(Fotó: Shutterstock)
Ahol a fiatalok fele munkanélküli
Az EU egyes tagállamaiban 40 százalék körüli vagy még ennél is magasabb a fiatalok munkanélküliségi rátája. Spanyolország áll az élen: a 25 évesnél fiatalabb korosztály 48,7 százaléka nem dolgozott 2011 decemberében – áll az Eurostat legfrissebb adataiban. A dobogón mögöttük a görögök (47,3 százalékos rátával) és a szlovákok (35,6 százalékkal) állnak.
Az Európai Bizottság 2,3 milliárd eurót különített el a pályakezdő munkanélküliek számának csökkentésére Szlovákiában – közölte a Hospodárské noviny című szlovákiai gazdasági napilap. Az összeg egy részét kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő célra, átképzésre költhetik. A pénz felhasználásáról egy 12 tagú szakértői csoport dönt, ennek a tagjai közt különböző állami hivatalok képviselői, szakszervezetek és munkaközvetítő cégek egy képviselője is helyet kap. A lap információi szerint Brüsszel – Szlovákián kívül – Görögországban, Lettországban, Litvániában, Írországban, Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországnak is hasonló támogatást adna.
A fiatalkori munkanélküliség Európa-szerte gondot okoz, még az olyan tagállamokban is rendkívül magas a 25 évesnél fiatalabb állástalanok aránya, ahol egyébként a munkanélküliség nem túl nagy. Ausztriában a teljes munkaképes korú lakosságot vizsgálva a ráta 4,1 százalék, a fiatalok körében azonban ennek a kétszerese (8,2 százalék). Egyébként Németországban a legalacsonyabb az ifjúkori állástalanság az EU-ban, 7,8 százalékos.
Az élet- és a munkakörülmények javítását vizsgáló alapítvány, az Eurofound decemberi jelentése szerint az EU 15 és 24 éves lakosainak 13 százaléka nem dolgozik, s nem is tanul. A csoport azonban nem homogén: a munkavégzésre tartósan alkalmatlan személyek, például a betegek és a fogyatékosok, illetve a családtagjukat ápolók mellett azok is ide tartoznak, akik nem akarnak dolgozni.
A magyar fiatalok negyede munkát keres
Magyarországon sem rózsás a helyzet, a Központi Statisztikai Hivatal tavaly október-december közötti adatai szerint a 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 26,3 százalékos (egyébként az összes magyar munkanélküli 17 százaléka fiatal). A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában 81 179 álláskereső volt 25 évesnél fiatalabb decemberben. (Ez nem azt jelenti, hogy a korosztályból ennyien nem dolgoznak. Ők váltak regisztrált munkanélkülivé. Az inaktívak száma ennél magasabb, ám ők nem jelentkeztek be a munkaügyi központokba vagy pedig már kikerültek a nyilvántartásból.)
A pályakezdők aránya is elég magas, az összes álláskereső csaknem tizedének nem volt még állása korábban – áll az NFSZ jelentésében. A pályakezdők több mint egyharmada legfeljebb a 8 általánost végezte el, ötödük szakmunkásképzőt vagy szakiskolát, és majdnem ugyanennyien pedig szakközépiskolát. 14,6 százalékuk gimnáziumi érettségit szerzett. A technikumot végzettek aránya igen alacsony (3,2 százalék), és a diplomásoknak is csak a 6,4 százaléka nem dolgozott még soha életében.
