A fenntartható növekedés beindításához és a társadalmi kohézió megőrzéséhez a világra 600 millió új, produktív munkahely megteremtésének „sürgősen megoldandó feladata” hárul a következő évtizedben – áll a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) globális foglalkoztatásról szóló éves jelentésében.
„A globális munkaerőpiacon tapasztalt háromévnyi folyamatos válsághelyzetek után és a gazdasági tevékenységek további hanyatlását előre jelző kilátások mellett globálisan tekintve a munkanélküliek száma 200 milliós foglalkoztatási hátralékot jelent” – közli az ILO a „Globális foglalkoztatási trendek 2012-ben: A foglalkoztatási válság elmélyülésének megelőzése” című éves jelentésében. Emellett a jelentés szerint több mint 400 millió új munkahelyre lesz szükség a következő évtizedben a becslések szerint évente 40 millió fővel növekvő munkaerő befogadásához.
A világnak szembe kell néznie a méltányos munkahelyek megteremtésének kihívásával is annak a – becslések szerint – 900 millió dolgozónak a számára, akik családjukkal együtt a napi 2 USA dolláros szegénységi küszöb alatt élnek, főként a fejlődő országokban. „A kormányok komoly erőfeszítései ellenére a foglalkoztatási válság továbbra sem enyhül, és világszerte három dolgozóból egy, vagyis becslések szerint 1,1 milliárd ember, munkanélküli, illetve szegénységben él” – jelentette ki Juan Somavia főigazgató. „Arra van szükségünk, hogy az első számú prioritás a munkahelyteremtés legyen a reálgazdaságban.”
Rövid életű volt a fellendülés
A jelentés leírja, hogy a 2009-ben kezdődött fellendülés rövid életű volt, és még mindig 27 millióval több munkanélküli dolgozó van, mint a válság kezdetén. Az a tény, hogy a gazdaságok nem teremtenek elegendő munkalehetőséget, tükröződik a foglalkoztatás népességhez viszonyított arányában (a foglalkoztatott munkaképes korú lakosság aránya), amely az eddig feljegyzett legnagyobb csökkenést mutatta 2007 (61,2 százalék) és 2010 (60,2 százalék) között.
Ugyanakkor a munkaerőpiacon jelenleg csaknem 29 millióval kevesebb ember van annál, mint amire a válság előtti trendek alapján számítani lehetett. Ha ezeket az elbátortalanodott dolgozókat is a munkanélküliek közé sorolnánk, akkor a globális munkanélküliek száma a jelenlegi 197 millióról 225 millióra duzzadna, és a munkanélküliségi ráta 6 százalékról 6,9 százalékra emelkedne.
A fiatalokat érinti a foglalkoztatási válság
A jelentés három forgatókönyvet vázol fel a foglalkoztatási helyzet jövőbeni alakulásával kapcsolatban. Az alapforgatókönyv 3 millió új munkanélkülit jelez 2012-re, és azt jósolja, hogy a számuk 2016-ra 206 millióra fog emelkedni. Ha a globális növekedési ráták 2 százalék alá esnek, akkor a munkanélküliek száma 2012-ben 204 millióra emelkedik. Egy kedvezőbb, az euró-adósságválság gyors megoldását feltételező szcenárió szerint a globális munkanélküliség 2012-ben körülbelül egymillióval kevesebb dolgozót érintene.
A foglalkoztatási válság továbbra is a fiatalokat érinti a legsúlyosabban. A jelentés szerint a jelenlegi folyamatok alapján kevés remény van arra, hogy a közeljövőben jelentősen javulhatnak az elhelyezkedési kilátásaik.
2011-ben 74,8 millió 15 és 24 év közötti fiatal volt munkanélküli, ami több mint 4 milliós növekedést jelent 2007 óta. A jelentés hozzáteszi, hogy a fiatalok körében a munkanélküliség esélye világszerte közel háromszorosa a felnőttekének. A 12,7 százalékos globális munkanélküliségi ráta a fiatalok körében továbbra is egy teljes százalékponttal magasabb a válság előtti szintnél.
Mit lehet tenni?
A jelentés olyan célzott intézkedések meghozatalára szólít fel, amelyek segítik a reálgazdaságban a munkahelyek számának a növekedését, és figyelmeztet arra, hogy a kiegészítő támogató állami intézkedések önmagukban nem lesznek elegendőek a fenntartható fellendülés előmozdításához. „A döntéshozóknak határozottan és összehangoltan kell cselekedniük, hogy csökkentsék a félelmet és bizonytalanságot, amely hátráltatja a magánbefektetéseket, hogy a magánszektor újraindíthassa a globális munkahelyteremtés legfontosabb gépezetét” – hangsúlyozzák a szakemberek.
Csökkenő kereslet idején fontos a további ösztönzés, és ezt az államháztartás fenntarthatóságának a veszélyeztetése nélkül is meg lehet tenni. A jelentés felszólít a költségvetés konszolidálására irányuló erőfeszítések társadalmilag felelős módon történő kifejtésére, és a növekedési és foglalkoztatási kilátások irányelvekként történő alkalmazására.
