A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakértői azokkal a munkaadói szervezetekkel folytattak szakmai egyeztetést, amelyek a konzultáció első szakaszában érdemi írásbeli észrevételt tettek a munka törvénykönyve (mt.) konzultációs tervezetéhez.
A munkaadók szerint a tervezet közérthetőbb, mint a jelenlegi mt., és úgy vélik, hogy azért kell a törvényt átgondolni, újraszabályozni, mert 1992 óta (akkor készült a mostani törvénykönyv) eltelt időszakban megváltozott a munka világa. A mostani mt. zavaros, átgondolatlan, és nem segíti a magyar gazdaságot a munkahelyteremtésben – állítják. A tervezet „alapvetően jól szolgálja a vállalkozások érdekeit, csökkentve az aránytalan, esetenként túlzott munkavállalói kedvezményeket, kellő rugalmasságot biztosítva a munkaadók számára” – áll az NGM fn.hu-nak eljuttatott közleményében.
A gazdasági környezet igényeihez igazodva, illetve az adminisztrációs terhek jelentős csökkentésével az új jogszabály javítja a munkaadók, ezen belül a kis- és középvállalkozások versenyképességét, és ezzel hozzájárulhat a munkahelyek megőrzéséhez és új munkahelyek megteremtéséhez – írja a szaktárca a munkáltatók érveiről.
Volt, amiben egyetértettek a szakszervezetekkel
A szakszervezetek után a munkaadók is azt javasolták a minisztériumnak, hogy az egyeztetéseket mindhárom oldal részvételével is folytassák.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára konstruktív szakmai megbeszélésnek nevezte a konzultációt. Kifejtette: a minisztériumi tervezet irányaival, törekvésével a munkaadói oldal egyetért, mert a törvénykönyv módosítása segíti a vállalkozások alkalmazkodását az egyre inkább változó piachoz, növeli versenyképességüket és hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke elmondta: az iparszövetségben már a válsággal egyidejűleg kezdeményezték az mt. módosítását, mert az nem felelt meg a versenyképességi kihívásoknak. Hangsúlyozta: a tervezet – amelyet ők szigorúan munkaanyagnak tekintenek – egyszerűsíti, érthetőbbé teszi a szabályrendszert, és segíti a munkahelyek megőrzését, valamint a rugalmasságot, és teret enged a helyi és ágazati megoldásoknak.
Az OKISZ-vezető szerint a szabályrendszer átláthatósága azért is fontos, mert a magyar munkavállalók 67 százaléka egyedül dolgozik. Úgy véli: a tervezet segíti az elmozdulást a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás területén, azonban ezek egyelőre gyerekcipőben járnak. A munkaadói javaslatok nagy részét beépítheti a minisztérium a tervezetbe, de ők is háromoldalú konzultációt javasolnak.
Bálint Adrienn, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) munkaügyi és szociális területért felelős igazgatója a távirati irodának elmondta: pozitívumnak tartják, hogy érdemi egyeztetés volt a témában, és egyben remélik, hogy folytatódnak a konzultációk a tervezetről. Bálint Adrienn is hangsúlyozta: fontos, hogy konszenzussal állapodjanak meg a módosításokról, és hogy a tárgyalásokat a háromoldalúan, a szakszervezetekkel együtt folytassák tovább.
Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke szerint is konstruktív vita zajlott, amelynek végén azt javasolták, hogy a szeptember elején – amikorra kiderül, hogy mely munkaadói javaslatok hogyan épültek be a tervezetbe – tartsanak újabb egyeztetést, emellett pedig a kormány és a szakszervezetek részvételével is tárgyaljanak.
Átvihető lehetne a szabadság a következő évre
A munkaadók partnerek a védett kor intézményének fenntartásában, valamint elfogadják azt is, hogy a jelenlegi alapszabadságra épülő többletszabadság rendszer fennmaradjon. Dávid Ferenc hozzáfűzte: ezt csak akkor támogatják, ha a tárca és a kormány partner abban, hogy a fizetett munkaszüneti napok számát nem emelik tovább.
Ősszel dönt a kormány
A konzultációk után az NGM megvizsgálja, hogy a munkaadók mely javaslatai építhetők be a tervezetbe, ahogy – ígéretük szerint – azt is végiggondolják, hogy a munkavállalók ötletei, kifogásai szerepelni fognak-e az új törvényben. A tárgyalások után kezdődik meg a közigazgatási egyeztetés. A tervezetről várhatóan ősszel születik kormánydöntés. A törvényjavaslat ezt követően kerülhet az Országgyűlés elé.
A VOSZ főtitkára hangsúlyozta: javaslatot tettek annak törvénybe foglalására is, hogy a kormány a minimálbért csak azután határozhassa meg, hogy konzultált a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkaadói és szakszervezeti oldalával. Dávid Ferenc elmondta: a tárca nem zárkózott el attól a javaslatuktól, amely szerint a munkavállaló kérésére a szabadság egyik évről a másikra átvihető, és 18 hónapig felhasználható legyen.
Az új mt. tervezetét ért kritikák kapcsán Dávid Ferenc hangsúlyozta: a munkaadók nem partnerek abban, hogy a munkaadók “jogfosztottá” váljanak, ugyanakkor úgy vélekedett: egy ezer munkavállalót foglalkoztató vállalatnál elegendő, ha 1-3 szakszervezeti vezető élvez kiemelt jogvédelmet.
Az MGYOSZ számára kiemelten fontos, hogy az új mt.-ben a munkaidő-szervezés kérdéseiben kapjon legnagyobb teret a felek megállapodása, vagyis a jogszabály – az európai munkaidő-irányelvvel összhangban – csak keretfeltételeket szabjon.
Zs. Szőke Zoltán a részletekről szólva hangsúlyozta: a minisztérium elfogadta azt a javaslatukat, amely szerint a betegszabadság 15 napjára a munkáltatónak ugyanúgy kelljen táppénz-maximumot fizetnie mint ahogyan az a táppénz idején van.
A minimálbér fogalmának pontosabb meghatározásán kívül a munkaadók indítványozták azt is, hogy a túlórapótlék – pénzben vagy szabadidőben való – kifizetéséről a munkaadó és a munkavállaló állapodhasson meg.
