Romlik a munkavállalók helyzete Magyarországon – hangoztatták a szakszervezetek május elsejei rendezvényeiken. Súlyos helyzetet teremtett elsősorban az alacsony keresetűeknél az egykulcsos, 16 százalékos adó, közszolgálat szempontjából pedig komoly és súlyos helyzetet teremtett már az elmúlt nyáron született szabályok (például a kormánytisztviselői törvény az indoklás nélküli felmondással, amit a SZEF beadványára semmisített meg az Alkotmánybíróság) – hangoztatta Varga László a Heti Hírmondó stúdiójában. Ami pedig a Széll Kálmán Tervhez kötődően napvilágot látott, az egyértelműen a munkáltatók számára kedvező, a munkavállalók számára pedig rendkívül kedvezőtlen változtatás-sorozat, ami ebben a formában elfogadhatatlan – tette hozzá.
„Lehet, hogy furcsát fogok mondani. Az az átalakítás, ami a Széll Kálmán Tervből látszik, úgy tűnik számomra – és remélem, hogy a rá alapozott jogszabályok nem ilyenek lesznek –, hogy a munkáltatók előnyben részesítésével a munkavállalók visszakerülnek majdnem a 19. századi állapotba. Nem szeretném, ha a szakszervezeteknek újra osztályharcos funkciója lenne, de ha erre kényszerítenek bennünket, vállaljuk akár a kemény küzdelmet is” – szögezte le.
Kell a versenyképesség, de nem mindegy, milyen eszközzel
Varga László úgy látja, a Széll Kálmán terv egyik pontja – „a képzettségi szint levitele, ha úgy tetszik, megszüntetése” – ellentmond az uniós versenyképesség egyik fontos feltételének, a rugalmas biztonság elvének, ami a munkavállaló minél képzettebb voltán alapul, hogy minél rugalmasabban tudjon reagálni a munkaerő-piaci változásokra. „Attól, hogy nem képzik magukat a magyar munkavállalók, nem rugalmasak, hanem kiszolgáltatottak lesznek” – hangoztatta a SZEF elnöke.
„11 hónapja mást se hallok, mint hogy a kormány elképzelései szerint hogyan fog bővülni a munkaerőpiac. Én legutóbb azt hallottam, hogy ez a szám februári viszonylatban 110 ezer mínusz” – reagált a szakszervezeti vezető a Heti Hírmondó azon felvetésére, hogy a kormány elképzelései szerint nagyobb tömegeket tudna munkához juttatni az általa elképzelt szabályozás. A műsorban előtte nyilatkozó Kara Ákos bejelentéseire pedig azt mondta: nagyon örülne, ha a ciklus végére legalább a 300 ezer plusz munkahely létrejönne.
„Álkonzultációtól” tartanak
Az európai adatok azt mutatják, hogy előrébb tartanak a válság leküzdésében azok az országok, amelyekben a szociális párbeszédnek egy kialakult rendszere van – mondta a SZEF elnöke. „Ha például tárgyalna velünk a magyar kormány az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) vagy a kialakult párbeszédrendszerben, akkor el tudnánk mondani, hogy szerintünk nem a képzettségi szintet kellene csökkenteni, vagy a tankötelezettségi határt visszavinni, hanem fokozni kellene a képzést, és a munkavállalók a képzettségi szint növekedésétől válnának rugalmassá” – hívta fel a figyelmet Varga László.
A miniszterelnök által indított szociális konzultációról azt mondta a SZEF vezetője: az akkor lenne plusz az eddigi párbeszédhez képest, ha az Európára jellemző, és 20 éven át nálunk is működött rendszer ma is működne idehaza. „Ezt a fajta álkonzultációt a létező szervezetekkel történő párbeszéd helyett nem lehet csinálni – csak mellette” – hangoztatta véleményét Varga László.
