Az Országos Érdekegyeztető Tanácsot kellett volna összehívnia a kormánynak, ahelyett, hogy csak a munkaadók képviselőivel ült le tárgyalni – mondta az fn.hu-nak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Az érdekképviselő elmondta: a „politikai cirkusznak” annyi a haszna, hogy azok a cégek, amelyek félévkor, negyedévkor emelik a béreket, előrébb hozzák a tárgyalásokat.
Átlagosan meglesz, de nem mindenkinek
Az elnök szerint éves szinten és átlagosan meglesz a 4-6 százalékos bérfejlesztés mindenhol, ám az kérdéses, hogy minden munkavállalónak emelkedik-e a bére. Volt olyan üzletlánc, amely 2 százalékot ajánlott, a szakszervezet pedig 6-ot kért – innen indultak a tárgyalások.
A KASZ azt tapasztalta, hogy nincsenek megijedve a cégek. A munkáltatók egy része még ott tart, hogy megnézi, felméri: mennyi embert érint a bércsökkenés. Sáling József szerint a Tesco is ezek közé tartozik, a kereskedelmi lánc talán épp ezért nem kívánt nyilatkozni az fn.hu-nak.
Az fn.hu-nak korábban Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy a munka világával kapcsolatos kérdések továbbra is az országos érdekegyeztetés résztvevőire tartoznak, a munkaadókra, a munkavállalókra és a kormányra munkaadói oldalra. A munkaadók képviseletében közölte: szeretnék teljesíteni a bérajánlásban foglalt emelést az üzleti szférában, ez minden évben teljesülni is szokott.
Az állam rámászhat a cégekre?
„Amit a kormány az egyik kezével ad, a másikkal elveszi” – tette hozzá Sáling József, aki értetlenül áll az előtt, hogy miért kellett egykulcsossá tenni az adót, amikor az ország nehéz gazdasági helyzetben van. A kormány az emberek „felső egyharmadának” kedvezett az adócsökkentéssel, amit a szegényebb rétegeken akar „beszedni”, ezért csökkentették az adójóváírást – vélekedett a szakszervezeti vezető, hozzátéve: a munkáltató emiatt úgy érzi, ehhez neki semmi köze. Az érdekvédő szerint törvényi háttere nincs ugyan annak, hogy a kormány érvényesítse az akaratát a magáncégekkel szemben, ám „rájuk mászhat”, ha nem emelik a bért. Példaként a gyakori ellenőrzéseket, hibák keresését említette.
Sokszor a külföldi központ dönt arról, hogy mennyivel nőhetnek a fizetések. Az építőipari termékekkel kereskedő cégek például még nem jöttek ki a válságból, plusz a különadóval sújtott vállalkozásoknak is meg kell fontolniuk, milyen mértékű béremelést tudnak adni.
A munkavállalók nem biztos, hogy jól járnak. Ha a munkaadó annyival emeli a fizetést, amennyivel az adóváltozás miatt csökkent, akkor is marad a kezében eszköz, hogy „visszavegye” a pénzt. Ezer trükk van erre Sáling József szerint: például csökkenthetik a cafetériát vagy nem adnak üdülési csekket.
Van, aki már tavaly megállapodott
Már 2010 októberében megállapodott a Magyar Telekom a társaságnál működő érdekképviseletekkel a következő évi bérfejlesztésről, a létszámleépítésről, valamint a béren felüli juttatásokról – közölte az fn.hu-val a cég PR igazgatósága. Általánosan 4 százalékkal emelik munkatársak bérét 2011 júliusától, a magas keresettel rendelkező munkavállalók viszont csak 2 százalékos bérfejlesztésben részesülnek, illetve továbbra is béren kívüli juttatási rendszerrel is honorálják a dolgozók teljesítményét.
Az OTP sajtóosztályától nem sok konkrétumot sikerült megtudni: azt a választ kaptuk, hogy a cég “banki/bankcsoporti szintű mutatókhoz és egyéni teljesítményekhez kötött, komplex ösztönzési rendszerrel rendelkezik”, és már a 2011. évi üzleti tervezés folyamán számoltak az szja-változások pozitív és negatív hatásaival, és azok kiegyenlítésére különös figyelmet fordítanak.
Az fn.hu megkeresett több munkaadót, hogy mennyivel emelik a béreket, ám a cikk megjelenéséig többüktől nem kaptunk választ. Volt olyan is, aki arra hivatkozott, hogy szabadságon van az, aki erről tájékoztatást adhatna.
