Mi is ez a bizottság?
A Bérmonitoring Bizottság egy csupa fideszes képviselőkből álló testület, Rogán Antal vezetésével. A bizottság célja, hogy „a köz- és a magánszférában megvizsgálják, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Tanács decemberi ülésén született bérmegállapodások.” – olvasható a bizottság fidesz.hu-n található weboldalán.
Nem gyűjti a „Bérmonitoring Bizottság” azon cégek neveit, amelyeknél elmulasztották végrehajtani a 4-6 százalék közötti emelést, ami az országos bérajánlásban szerepel – ez világlik ki a bizottságnak elküldhető úrlap tartalmából, ahol nem szerepel olyan mező, amelybe be lehetne írni a vállalat nevét. S ez derült ki azok számára is, akik felhívták a bizottság zöld számát (06-80-205-204): a megyére és az ágazatra kíváncsiak, a tavalyi és idei bruttó és nettó bérre.
Nem lesz tehát könnyű dolga a bérkommandónak, amikor dinamikusan beavatkozna majd a munkavállalók érdekében, mivel nem tudja majd az akciócsoport vezetője, hol is kellene ezt pontosan megtenni. (Annyit mondhat csak mondjuk Baranya megye felett az ejtőernyősöknek: mezőgazdaság, kereskedelem.) Az így gyűjtött adatok még statisztika célokra sem jók, hiszen nem reprezentatív módon, a mintavétel szabályait betartva szerzik őket.
Mindez arra utal, hogy a bizottság pusztán kommunikációs célokat szolgál, igyekeznek meggyőzni a választókat: a kormány mindent megtesz, legfeljebb a vállalatok nem eléggé együttműködők.
Megkötött kezű kommandósok
Hiszen ha tudná is a „kommandó”, pontosan mely cégeknél kell beavatkoznia, aligha tehet a hatályos jogszabályok szerint bármit is.
Ha a munkaadók legalább a minimálbért megadják a dolgozóknak, akkor jogszerűen jártak el, ugyanis csak ezt, illetve a garantált bérminimumot szabályozhatja a kormány – közölte az fn.hu-val dr. Lőrik Erzsébet munkajogász.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ugyan ajánlást tett arra, hogy a magánszférában a munkaadók 4-6 százalékkal emeljék a béreket, ez azonban nem kötelező. Emiatt a versenyszférában a bért nem emelő munkáltatók ellen semmilyen szankcióval nem léphetnek fel.
A munkajogász szerint Orbán Viktor miniszterelnök kijelentése, hogy azoknak a bérét kompenzálják, akiknek csökkenni fog a nettó fizetése az adóváltozások miatt, jogilag kivitelezhetetlen – persze a mostani jogszabályok szerint. Lőrik Erzsébet eddig semmilyen konkrét elképzelésről nem hallott, hogy hogyan lehet megvalósítani a kormány terveit. Érdekes helyzetek adódhatnak például akkor is, ha valakinek még a fizetéskiegészítés előtt megszűnik a munkája vagy átmegy a közszférába. Az sem világos, hogy a bérkompenzáció egyszeri, átmeneti vagy épp visszamenőleges lesz-e – tette hozzá.
Lőrik Erzsébetnek az elvvel nincs gondja, egyetért azzal, hogy nem lenne szabad engedni, hogy egy dolgozó ugyanazért a munkáért kevesebb pénzt vigyen haza. De mivel ez az adójogszabályok változása miatt történt, talán az lenne a legegyszerűbb, ha az adótörvényeken változtatna a kormány, hogy kompenzálja a veszteseket – mondta az fn.hu-nak.
74 milliárdba kerülne orvosolni
Az adórendszer átalakítását látnák megoldásnak a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) vezetői is – derült ki a szervezet keddi sajtótájékoztatóján. A szakszervezeti szövetség számításai szerint ehhez elegendő lenne az adójóváírás jelenleg 12 100 forintra leszállított maximális összegét 14500 forintra emelni (kevesebbre, mint tavaly volt), ami 74 milliárd forintba kerülne. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke megjegyezte: ez ugyan jelentős összeg, de már a közszféra bérkompenzációjára 22 milliárd forintot költöttek. (Az szja-változásokkal jól járókra pedig – a Költségvetési Tanács korábbi számításai szerint – kereken 500 milliárdot – a szerk.).
A szakszervezetek azt sem elleneznék, ha – mint azt munkaadói érdekképviseletek fölvetették – az állam forrásokat bocsátana a vállalkozások rendelkezésére, hogy a munkabéreket az országos bérajánlásnak megfelelően emelni tudják, de az adórendszer módosítását egyszerűbbnek tartanák.
Társasági adóból bérfejlesztés?
Korábban Rogán Antal, a Bérmonitoring Bizottság vezetője azt nyilatkozta az MTI-nek: a munkaadóknak van pénzük az emelésre, ugyanis 140 milliárd forint marad idén a vállalkozásoknál a társasági adó csökkentése miatt. Pataky szerint viszont ami a makroszámok szintjén igaz, nem biztos, hogy igaz az egyes cégek gazdálkodásának a szintjén. A társasági adó kulcsának csökkentése nem érinti ugyanis azokat a cégeket, amelyeknek 500 millió forint feletti a társasági adólapjuk, s nem érinti azokat sem, amelyek nem nyereségesek. Továbbá azokat a kis cégeket sem, amelyek eddig is kedvezményes 10 százalékos kulccsal adóztak – tette hozzá Pataky.
Az eddigi bérmegállapodások 0 és 8 százalék között ingadoznak, a 3-4 százalék közötti érték a jellemző. A visszafogott mértékű béremelések azt is jelentik, hogy míg idén a magasabb bérű, bruttó 300 ezer forintos szint fölött keresők reálkeresete nőni, a kis- és közepes bérűek reáljövedelme csökkenni fog – mondta a szakszervezeti vezető.
A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a 6 szakszervezeti konföderáció, és az Európai Szakszervezetek Szövetsége április 9-re tüntetést szerveznek. A demonstrációt az európai pénzügyminiszteri találkozóhoz időzítették, s abba az tüntetéssorozatba illeszkedik, amelyet a szakszervezetek szerveznek Európa-szerte tiltakozásul, amiért a kormányok a munkavállalókra terhelik intézkedéseikkel a globális pénzügyi válság költségeit.
