Ha feléled a kkv-szektor, azaz több és erősebb a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozás lesz, amelyek a hazai dolgozók nagy hányadát foglalkoztatják, akkor beszélhetünk fellendülésről. Hiába vannak multik, nem ők alkalmazzák az emberek többségét – magyarázta Juhos Andrea, a DBM Magyarország tanácsadó cég ügyvezetője az fn.hu-nak. Lipcsei András, a Pendl & Piswanger fejvadász cég vezetője szerint lassú növekedés jellemezheti a munkaerőpiacot 2011-ben.
Még minidig kevés a mérnök
A mérnökök és az informatikusok változatlanul kelendőek, emellett Juhos Andrea szerint több HR-szakemberre is szükség lehet. Értékesítőkre és marketingesekre azonban kisebb lesz a kereslet. Emellett a gyógyszeripar és a gyártó vállalatok is sok szakképzett munkavállalót kereshetnek 2011-ben – mondta Juhos Andrea.
Ezzel egybecseng Lipcsei András prognózisa is: az energiaiparban a megújuló energiák egyre inkább tért hódítanak majd, ehhez mérnökök kellenek, emellett az autóipar, a gyártás is műszaki végzettségű embereket igényel majd. Az állami kézben lévő vállalatoknál a leépítések és vezetőcserék után stabilitás várható. A pénzügyi és a banki szektor kettős szorítását – a hitelezés visszaesését és a különadót – újraszerveződéssel, a tartalékok feltárásával fogják megoldani. Ugyanezek a lépések várhatók a szintén válságadóval sújtott energia- és távközlési cégeknél is. Drasztikus kivonulásra nem számít, hiszen Magyarország egy piac ezeknek a cégeknek.
A szolgáltató központok elég sok embert szippantanak fel, a sajtóhírekből is látni, hogy egy-egy ilyen munkáltató 300, sőt 600 dolgozót is felvesz. Egyre inkább tapasztalattal rendelkező munkavállalókat keresnek, a pályakezdőket nem szívesen alkalmazzák. Lipcsei András szerint a pályakezdők helyzete nem javult, jobbára azoknak volt esélye munkát találni, akik már az egyetem alatt is a dolgoztak, szereztek némi gyakorlatot.
Nagyon nagy a hiány nyelveket beszélő, gyakorlattal rendelkező mérnökökből – mondta a fejvadász, hozzátéve: ő ugyan nem foglalkozik kétkezi munkások elhelyezésével, közvetítésével, de a vezetőkeresések során gyakran felmerül, hogy igen nagy a hiány jó szakmunkásokból is.
A tanulás önbizalmat is ad
Juhos Andrea felhívta a figyelmet: ha valaki épp munkanélküli, akkor érdemes egy olyan tanfolyamot elvégeznie, amely sikerélményt ad neki, növeli az önbecsülését. Olyan dolgot érdemes tanulni, amely belátható időn belül eredményt hoz, például valami kiegészítést a korábbi szakmához. Teljesen új dologba nagyon kockázatos belevágni: ha valaki elhatározza, hogy pályát módosít, és „kitanulja” például a pszichológiát, akkor nagy az esélye rá, hogy 40 évesen újra pályakezdővé válhat, amit nagyon nehezen tud majd feldolgozni.
Két munkahely közötti „kényszerszünet” idején a nyelvtudás pallérozása lehet hasznos – véli Lipcsei András. A nemzetközi piacon nagyon nagy hátrányban vannak a magyar munkavállalók, ugyanis igen kevesen beszélnek elfogadható szinten más nyelveken. Nemcsak a vezető beosztású munkavállalóktól, hanem sok külföldi tulajdonú vállalat már az operátoroktól is elvárja, hogy megértessék magukat idegen nyelven is.
Aki munka mellett tanulna, mindig olyan képzést keressen, amely szorosan kapcsolódik az éppen végzett munkájához, annak továbbfejlesztése. Ehhez néha még a cégtől is lehet pénzt szerezni. Ám fontos, hogy csak elismert iskola tanfolyamára érdemes járni, hiszen egyre több a kókler képző, ahol nem azt adják a tandíjért, amit az ügyfél elvár. Általában a nemzetközi háttérrel rendelkező intézményekben meg lehet bízni – vélekedett a tanácsadó.
Megváltozik a munka világa
A munkaerőpiac a jövőben megváltozhat – véli Juhos Andrea. Nem állások, hanem feladatok lesznek, sokkal aktívabbá kell válnia majd a szakembereknek, el kell adniuk a tudásukat. Már nem szabad azt várni, hogy a cégek találják meg a jó szakembereket a munkalehetőségekkel, a szabad munkaerőnek kell ajánlatot tenni a cégeknek, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ő segítségével hogyan lehetne jobban működtetni a vállalkozást. Ez bizonyos tekintetben házalást jelent, ám 5-10 ilyen időszaki munkával megkereshető a korábbi jövedelem.
A jövőben egyre inkább el fognak terjedni az atipikus foglalkoztatási formák. A részmunkaidő és a távmunka széles körben való alkalmazása Lipcsei András szerint megtakarítást jelentene a munkaadóknak, és állásokat menthetnének meg a segítségével. Az interim menedzserek alkalmazása is megoldás lehet arra, hogy egy-egy cég gondjait megoldják. Az Interim Management Resourcing Kft. – amelyben a Pendl & Piswanger mellett Lipcsei András szintén érdekelt – a KPMG-vel közösen egy interim menedzser képzést is elindított, mert úgy érzékelték, hogy nő a kereslet ezekre a tipikustól eltérő, „beugró vezetőkre”, de mivel senki sem születik interimnek, igen időszerű az ő professzionális felkészítésük.
Jó is lehet az életpályamodell
Rengetegen kikerülnek a munkaerőpiacra az államigazgatásból, az önkormányzatoktól, ők előreláthatólag a versenyszférában próbálnak majd szerencsét, ha pedig nem sikerül elhelyezkedniük, a munkanélküliek számát fogják növelni – mondta Juhos Andrea.
A kormány intézkedései azonban nemcsak negatív hatást eredményezhetnek a munkaerőpiacon, a tervezett életpályamodellek akár még jól is elsülhetnek. Ha ezek életképesek lesznek, akkor például újra megnőhet a pedagógusi pálya presztízse, és olyan hiányszakmát tudnak vonzóvá tenni, mint a természettudományos tanár. Vagy épp az orvosok és a nővérek nem „pattannak meg” külföldre a több pénz reményében – vélte a karrier-tanácsadó.
