A tehetséges vezetők hosszú távú ösztönzésének érdekében a vállalatok újratervezték a fizetési struktúrájukat, hogy az megfeleljen a tulajdonosi elvárásoknak is – áll a Hewitt Associates FTSE Eurotop 100 (azaz Európa száz legnagyobb vállalata) vezetőjének javadalmazását vizsgáló kutatásában.
Az előző, egy évvel korábban elkészített felmérés azokban az időkben vizsgálta a vállalatok felső vezetői javadalmazási gyakorlatát, amikor a legsúlyosabb válság sújtotta a cégeket. Azóta azonban Európa-szerte megváltozott a helyzet: a kihívásokra a legtöbb vállalat a béremelések visszafogásával, a bónuszok befagyasztásával reagált: szigorította, átláthatóbbá tette, teljesítményhez kötötte ezeket.
A teljesítményt díjazzák
2008-2009-ben ezeknél a vállalatoknál viszonylag magas, átlagosan 5,5 százalékos volt a felső vezetők fizetésének emelkedése. Ezt az értéket még a 2007-es büdzsé kialakításakor szabták meg, vagyis abban az időszakban, amikor még „dübörgött” a gazdaság. Az idén viszont már 1,3 százalékos bérnövekedésre számíthatnak. Az FTSE 100 vállalatok 60 százaléka pedig 2009-ben teljesen befagyasztotta, vagy csökkentette a felső vezetők fizetéseit.
Korábban a felsővezetők a nyereségmutatók növekedésében voltak érdekeltek a rövid távú ösztönzőik kifizetésekor, 2010-re már sokkal inkább a működési hatékonyságon – így például a cash-flow vagy EBIDTA megfelelő szinten tartásán – van a hangsúly az ő elismerésükkor is.
Az állam is beleszól
Régebben felelőtlen és sok esetben átláthatatlan volt a felső vezetői javadalmazás, ezt a válság egyik okozójaként tartják számon. Emiatt Európa-szerte olyan törvények születtek, melyek transzparens és a befektetők által kontrollált működésre kényszerítik a vállalatokat. Így közösen vállalják a felelősséget és a kockázatokat a részvényesek és menedzserek.
Németországban például bevezették, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok felső vezetői csupán minimum négyéves lejárati idővel bíró részvényopciót kaphatnak, így ösztönözve őket a legalább négy éven át tartó növekedési periódusra. Nagy Britanniában az FSA (Financial Services Authority) megjelentette az úgynevezett „Javadalmazási Gyakorlatok Kódexet”, melyben a pénzügyi szektor számára fogalmaztak meg egyértelmű irányelveket a túlkapások megelőzésére. Tőle szokatlanul még az Európai Bizottság is kiadott egy ajánlást a felsővezetői javadalmazási csomag összeállításáról, melyek hatással lehetnek a nemzetgazdaságok törvényalkotására is.
