A munkáltatókat ösztönözni lehetne a részmunkaidős foglalkoztatásra egy Start-részmunkaidő kártya bevezetésével, amely átmeneti járulékkedvezményt adna a munkaadónak, ha részmunkaidőben foglalkoztat kisgyermekes szülőket – mondta Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék Kutató Intézetének elnöke.
A 60-as, 70-es években ott született több gyermek, ahol az anyák otthon maradtak, és a hagyományos munkamegosztás érvényesült a családon belül. A kutatók a 90-es években tapasztalták először, hogy ez a fajta családmodell kezd felborulni, olyan értelemben, hogy abban a családban születik a legtöbb gyermek, ahol az anyának lehetőség van összehangolni a gyermeknevelést a munkával, és ahol a férfiak is tevékenyen részt vesznek a gyermekek nevelésében, ellátásában, gondozásában – ismertette a helyzetet Frey Mária, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet vezető kutatója.
Magyarországon a legalacsonyabb a három év alatti gyermeket nevelők foglalkoztatása, de ezt a képet árnyalja valamelyest, hogy a megkérdezett édesanyák háromnegyede úgy vélte, nem szeretne visszamenni dolgozni gyermeke hároméves kora előtt, de vannak olyanok is, akik részmunkaidőben szívesen dolgoznának.
A munkacsoportban helyet kapó Nagycsaládosok Országos Egyesületének nevében Kormosné Debreceni Zsuzsa a választás lehetőségének fontosságát emelte ki, tehát azt, hogy legyen arra mód, hogy a gyermekek mellett is munkát lehessen vállalni, s ne legyen akadály a munkavállalásnál az, ha valaki akár több gyermeket nevel. Továbbá – mint mondta – egyfajta társadalmi szemléletváltásra van szükség, hogy az emberek többsége a gyermekeket otthon nevelő anyákat ne inaktívakként kezelje. Kimondott társadalmi és politikai elkötelezettség kell ahhoz, hogy gyermekek szülessenek, ezt kell a rangsor elejére tenni – hangsúlyozta -, mert különben nem lesz érdemi előrejutás.
Ösztönözni kell a részmunkaidős foglalkoztatást
Lőrincze Péter, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének vezető jogtanácsosa szerint ösztönözni kell a munkaadókat a részmunkaidős foglalkoztatásra, több családbarát munkahelyre van szükség, de ehhez elengedhetetlen a gyermeket ellátó intézménynek bővítése, fejlesztése. Hiába akar egy édesanya visszailleszkedni a munka világába, ha nincs egy hely, ahol gyermekét szakszerű felügyeletre hagyná – mondta.
Véleménye szerint például európai uniós forrásból is lehetőséget kell teremteni a vállalatoknak, vállalkozásoknak arra, hogy saját bölcsődét alakítsanak ki vagy több cég összefogva alakítson ki gyermekfelügyeletet. Úgy vélte, minden olyan intézkedést támogatni kell, amely a munkát vállaló és a munkáltató közötti kapcsolatot erősíti.
A Népesedési Kerekasztal a témában közölt vitaanyaga szerint a kisgyermekes szülők munkába állását, a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását, valamint a foglalkoztatás bővítését egyaránt jól szolgálná egy olyan utalvány bevezetése, amely gyermekgondozási és háztartási szolgáltatások igénybevételére lenne felhasználható. Az utalványt a munkáltatók közterhektől mentesen adhatnák kisgyermekes dolgozóiknak a cafetéria keretén felül. Az utalványt az önkormányzatok is beépíthetnék a rászoruló családok megsegítésének rendszerébe.
Nem jó a családtámogatási rendszer?
A vitaanyag megállapítása szerint a magyar családtámogatási rendszer hosszú ideig vonja ki a nőket a munkaerőpiacról, ami után nehezen tudnak újra elhelyezkedni. A valódi probléma a foglalkoztatás rugalmatlansága, és a háromévesnél fiatalabb gyermekek ellátását végző intézmények hiánya. A kerekasztalban résztvevők úgy vélik, az államnak mindkét értékrendet – családét és a karrierét is – el kell fogadnia, a család és a munka összeegyeztetését szolgáló intézkedései révén pedig a választás valódi lehetőségét kell megteremtenie.
Magyarországon a nők 4-5, a férfiak 2 százaléka dolgozik részmunkaidőben, összesen nagyjából 120 ezer ember.
