Pénzügy

Lőttek a négynapos hétvégéknek

Legalábbis jövőre, mert a „piros betűs” ünnepek közül egy sem esik csütörtökre vagy keddre, tehát nincs értelme áthelyezni a munkanapokat. Felröppent a hír, hogy az Európai Unió miatt a jövőben megszűnhetnek a hosszú víkendek, ám a munkaügyi tárca cáfol: nem terveznek olyan rendeletet, amely tiltaná az ünnepek körüli munkanap-átrendezéseket.

A munkanap-áthelyezés rendjében csak az eurózónához való csatlakozás időpontjában lehet változás, és akkor is csupán a kereskedelmi bankok működését érintené.

Ennek az az oka, hogy nekik át kell majd állniuk egy egységes európai pénzügyi elszámolási rendszerre (a TARGET2-re), ami miatt a pénzintézetek munkarendje összeütközésbe kerülhetne a munkanap-áthelyezés magyar gyakorlatával. Döntés erről egyébként még nem született – írja Szociális és Munkaügyi Minisztérium az FN.hu-nak eljuttatott közleményében.

Mi az a Target2?

Így nevezik az Európai Unió tagállamaiban működő, valós idejű bruttó elszámolás alapján üzemelő fizetési rendszereket (RTGS), valamint az ezek között összeköttetést biztosító rendszert. A „kettes” a TARGET-rendszer második generációját jelenti, melynek fő célja az euróövezeti pénzügyi integráció fejlesztése. Emellett harmonizált interface-ek segítségével a fogyasztói igényeknek próbál jobban megfelelni, illetve a kulcs-szolgáltatások esetén egységes árstruktúra bevezetésével garantálni a költséghatékonyságot. Az EU és az euróövezet bővítéséhez kapcsolódó jövőbeli fejlesztések előkészítése is a része – áll a Magyar Nemzeti Bank honlapján. A TARGET 2-ben a nemzeti jegybankok a hitelintézetek náluk vezetett számláiért és a velük való üzleti kapcsolatokért felelnek. A rendszer jogi értelemben decentralizált, azaz nemzeti rendszerek együttese.

Nincs értelme

A munkaszüneti napokat – január 1., március 15., május 1., augusztus 20., október 23., november 1., december 25. és 26. – a munka törvénykönyve tartalmazza. A munkaszüneti napok körüli munkarendet megállapító miniszteri rendelet az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal (OÉT) egyeztetve születik meg. Minden évben aszerint állapítják meg a munkanap és pihenőnap cseréjét, hogy a naptári évben milyen napra esik az adott munkaszüneti nap. Praktikus szempontok döntenek, hogy indokolt-e „elcserélni” ezeket, a munkanap áthelyezése akkor indokolt, ha az ünnepnap keddre vagy csütörtökre esik.

A jelenleg előkészítés alatt álló, rövidesen az OÉT elé kerülő, 2010-re vonatkozó miniszteri rendelet tervezete csak egy munkaszüneti nap esetében, karácsony környékén (december 24-én) változtatna a munkarenden. Jövőre ugyanis csupán ekkor van értelme a munkanap-pihenőnap cserének, minden más munkaszüneti nap hétvégére vagy pénteki, illetve hétfői napra esik a naptárban. Ez utóbbi esetben nincs szükség munkanap-áthelyezésre, hiszen a háromnapos hosszú hétvégéknek örülhetünk.

Az MDF törvényt módosítana

Ha egy munkaszüneti nap hétvégére esik, az gyakorlatilag elvész a dolgozók számára. Hazánkkal ellentétben azonban vannak olyan országok, ahol ezeket a szünnapokat megkapják hét közben a dolgozók. Például az Egyesült Államokban, ha egy munkaszüneti nap vasárnapra esik, akkor hétfőn, ha szombatra, akkor pénteken nem kell dolgozniuk a közszolgáknak, ám a magáncégekre ez nem kötelező.

Az MDF már 2005-ben benyújtott egy javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a munka törvénykönyvének módosítására: azt szerették volna elérni, hogy ha egy munkaszüneti nap szombatra vagy vasárnapra esik, akkor azt a dolgozók előtte vagy az utána kapják meg. A törvénymódosítást végül nem szavazták meg, de ez nem szegte a politikusok kedvét, az idén újra megpróbálják. A munkaügyi tárca – amennyiben ebben az ügyben hivatalos megkeresés érkezik hozzájuk – ezt meg fogja vizsgálni – jelezték lapunknak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik