Annak ellenére, hogy az utóbbi években egyre könnyebb bejutni a felsőfokú képzésre, mégis sokan döntenek úgy, hogy nem adják be a jelentkezési lapjukat – áll az Educatio Kht. 2000 óta rendszeresen végzett, továbbtanulási tendenciákat vizsgáló felmérésében. Ebben a kutatók nagy hangsúlyt fektettek annak a vizsgálatára, hogy mit is csinálnak azok az érettségizettek, akik nem jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára.
Érdekes, hogy közülük nagyon kevesen mennének el dolgozni, a válaszadók egyhatoda, vagyis csak 15,4 százalék keres munkát az érettségi után. A megkérdezettek háromnegyede továbbra is tanulni akar: sokan még egy középfokú szakképesítést szereznének, de szintén sok gimnazista választja a szakmatanulást. Vannak persze olyanok is, akik felsőfokú szakképzésre jelentkeznek valamelyik középiskolába.
Az érettségi presztízse
A Smaroglay & Tóth Személyzeti Tanácsadó Iroda senior tanácsadója, Stattler Katalin szerint ma a magyar érettségi csak akkor számít, ha az illető tovább akar tanulni. Nem minden szakmához szükséges, mégis kérik – mondta el az FN-nek. Tapasztalata szerint sok embernek van érettségije és szakmája is, de ez utóbbiban nem remekelnek. „Nincs a helyén az érettségi presztízse, igazi mesterek helyett túlképzett, de a szakmájukban gyengébb szakemberek kerülnek ki az iskolapadból. Ezért ilyen drága nálunk az oktatás, ráadásul nem gyakorlatközpontúak a képzéseink” – tette hozzá.
A tanácsadó úgy véli, mintaként szolgálhatna a német vagy az osztrák közoktatás, ahol a gyerekek tíz osztály elvégzése után dönthetnek arról, hogy továbbtanulnak-e egy felsőoktatási intézményben, vagy inkább egy szakmát szeretnének elsajátítani. A duális oktatás keretében nagyobb hangsúlyt fektetnek a műhelymunkára, és sokkal kevesebb időt fordítanak az elméleti képzésre, ellentétben a magyar gyakorlattal.
Csík Klára, az Indeed tanácsadója ezzel szemben azt vallja, hogy az érettségi nagyon is sokat ér a magyar munkaerőpiacon, főleg, ha szakmai vizsgával párosul. „Mi az érettségi? Nem más, mint ambíciószint: azt mutatja meg, hogy az illető mit szeretne kezdeni az életével. Mi az oka annak, hogy érettségizni szeretne? Továbbtanulás? Vagy úgy érzi, hogy fontos számára egy általános műveltségi szint elérése? Ez a vizsga nem predesztinál extra szakmákra. De ha valakinek szakmája is van az érettségi mellett, sokkal előnyösebb a helyzete a munkaerőpiacon” – hangsúlyozta.
Ma a pénz és a hatalom világában nem csak vezetők kellenek, nem csak diplomásokra van szükség. Az érettségi az általános műveltséget, a lexikális tudás meglétét is feltételezi. A középfokú képzésben megszerzett tudás összegzése az érettségi vizsga – vélte Csík Klára.
Mérlegen az érettségi
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) weboldalán országosan 644 középfokú, azaz érettségihez vagy szakközépiskolai végzettséghez kötött állásajánlat található. Ha a technikusi végzettséget igénylő munkalehetőséget nézzük, 36 ajánlatot találunk.
A közszféra állásportálján sima érettségivel és szakközépiskolai végzettséggel alig 60 aktuális álláslehetőséget olvashatunk, az emelt szintű szakképesítést igénylő nyitott pozíciók száma 20, viszont technikumi végzettséget igénylő egy sincs. Összehasonlításképpen: egyetlen miskolci szakközépiskolában mintegy 150 diák kezdi el az érettségit az elkövetkezendő napokban.
A diplomások nyelvtudásában jobban bíznak
Látszólag jobb csak a helyzet a versenyszférában. A WORK-FORCE Személyzeti Tanácsadó operatív vezetője, Töreki Renáta arról számolt be az FN-nek, hogy a legnagyobb probléma a nyelvtudásból, illetve annak hiányából adódik. Sima érettségivel is találhatnak állást a fiatalok ügyfélszolgálati munkakörben, viszont az esetek döntő többségében elvárás a nyelvtudás. A munkaadó ezért inkább a főiskolai diplomával rendelkező pályázót választja, aki alapvetően túlképzett ehhez a feladathoz, de vélhetően rendelkezik nyelvi kompetenciával, hiszen diplomája megszerzéséhez le kellett tennie egy nyelvvizsgát.
Töreki Renáta úgy tapasztalja, hogy a sima érettségi inkább a továbbtanuláshoz ad alapot, a munkaerőpiacon sokkal jobb eséllyel pályázhatnak azok, akiknek valamilyen OKJ-s szakmai végzettségük is van. Előfordul az is, hogy összeszerelő munkára érettségizett munkatársat keresnek, mert később továbbképzik műszerésznek, összetettebb feladatokat kívánnak rábízni.
A nyelvtudásban látja a probléma gyökerét Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke is. Szerinte a felsőoktatás is devalválódik azzal, hogy olyan munkakörökre vesznek fel főiskolát végzett pályázókat, amelyekhez elég lenne az érettségi, de a munkáltató megfelelő idegen nyelvi kompetenciát is elvár, amivel egy érettségizett nem biztos, hogy rendelkezik. „Ezzel csak az a gond, hogy így a főiskolát végzett nem a végzettségének megfelelő, hanem egy középszerű fizetést kap” – tette hozzá.
A Profession.hu állásportálon a középfokú végzettséget igénylő munkaajánlatok zöménél magas szintű nyelvtudást követelnek, sőt az ajánlatok egy része idegen nyelven is jelenik meg.
Nem becsülik meg a középréteget
Az érettségivel egy magasabb szintű tanulási kultúrát sajátítunk el, illetve ez a vizsga egy későbbi tanulási fázisnak az alapja is egyben. „Mindaddig, amíg a felsőoktatás ontja a semmire sem használható diplomákat, addig a fiatalok nem mennek el szakmát tanulni. Ma már nincs olyan presztízse, értéket meghatározó ereje az érettséginek, mint régebben volt. „A ’Valamit elértem!’ érzést hiányolom a mai fiataloknál” – mondta Tóth József. Úgy látja, a tanulás befejeztével perspektíva nélkül állnak az érettségizett gyerekek, ezért a minőségi oktatásra és gyakorlati képzésre kellene fektetni a hangsúlyt.
Az elnök szerint nemcsak az okoz problémát, hogy az érettségi társadalmi megítélése nincs a helyén, hanem az is, hogy a béreken sem látszik ennek a középrétegnek az elfogadása, megbecsülése. Az ÁFSZ jelentéseiben havonta szereplő megállapítás, miszerint a felkínált állásajánlatok fele betöltetlen hónapok óta, összefügg – sok egyéb más mellett – a keresettel is: hiába kapna állást valaki, ha a fizetése olyan alacsony lenne, hogy inkább a munkanélküli segélyt választja.
