Pénzügy

Függő menedzserek

admin
admin

2009. 03. 11. 17:10

Alkohol- és drogproblémákkal jellemzően azok küzdenek, akik gyermekként kevés elismerést kaptak és szomjazzák a sikert, vagy azok, akik középvezetőként két tűz közé kerültek – írja csütörtökön utcára kerülő számában a Figyelő. A hazai cégek szőnyeg alá söprik a jelenséget.

Kristóf egy biztosítónál dolgozik, húszas évei végén jár. Két-három héten keresztül semmi különös nem történik vele, ingázik a munkahelye és a lakása között, aztán egy hétvégén egyszerre kiereszti a gőzt. Ilyenkor az egyetemi ismerőseivel és haverjaival jön össze, és elég keményen leisszák magukat, ehhez pár havonta néhány joint elszívása is társul, a szokásos alkoholmennyiség mellett. Kristóf csak alkalmi drog- és alkoholfogyasztó, igaz, ezzel veszélyeztetettnek számít. Súlyosabb formája a szerhasználatnak, ha valaki nem tudja megfelelően kezelni a munkahelyi vagy másmilyen stresszt, és ezért rendszeresen valamilyen legális vagy illegális szerrel vezeti le a feszültséget – írja csütörtökön utcára kerülő számában a Figyelő.

Nem beszélnek róla

Náluk nincs ilyen probléma – állítják mindenesetre a cégek szinte egyöntetűen az alkohol- és droghasználatról, mivel nagyon kínos számukra, ha egy alkalmazottjuk ilyen gondokkal küzd. Pedig a statisztikák szerint az ország lakosságának közel egytizede alkoholbeteg, s közülük csak mintegy 40 ezren járnak kezelésre. A Budapesti Corvinus Egyetem Viselkedéskutató Központjának felmérése szerint a 25–34 éves felnőttek 3,2 százaléka folyamatos droghasználó, a diplomások közel tizede rendszeresen fogyaszt valamilyen nem legális tudatmódosítót. Feltehetően hasonló arányban vannak jelen a szerhasználók a munkahelyeken is.

A cégvezetés nem szívesen vesz tudomást a szerhasználó munkaerőről, sokszor pedig nem is jut el hozzá az információ. Egyrészt maga az alkalmazott is titkolja, másrészt a kollégák is gyakran falaznak neki. Amíg az illető munkájával nincs gond, addig nem derül fény a problémára, ha pedig már a teljesítménye is leromlik, akkor is nehezen ismerik fel a háttérben álló valódi okot. Magyarországon a kezelés helyett általában fegyelmi intézkedéseket hoznak a függőséggel küszködő dolgozókkal szemben, végső soron pedig marad az elbocsátás, vagy „közös megegyezéssel” távozik az illető, azzal a megállapodással, hogy ha elmegy, a cég nem teregeti ki az ügyet.

Munkahelyi tesztek pro és kontra

Hazánkban a munkahelyi drogellenőrzés ritka, az Egyesült Államokban azonban olyan gyakori, hogy egész iparág alakult ki az eredmények „kiszőkítésére”. Az egyik weboldal óriási adatbázist ad a különböző teszteket alkalmazó amerikai munkaadókról, s persze mindjárt megoldásokat is kínál a teszttől félő jelentkezőknek.

A szigorú ellenőrzés persze önmagában nem eliminálja a szeszfogyasztást, csak megváltoztatja a szokásokat – például hétvégén iszik egyszerre nagyobb mennyiséget a dolgozó, ami ugyanúgy egészségkárosodáshoz vezet.

Aggályosnak tartja a munkahelyi drogtesztelést a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű szervezet, mivel a vizeletvizsgálat például több hónapra visszamenőleg is kimutatja a fogyasztást. „A Munka törvénykönyve pedig csak azt mondja ki, hogy munkavégzésre alkalmas állapotban kell megjelennie a dolgozónak, azt a cégnek nincs joga ellenőrizni, mit csinál a munkaidőn kívül” – hangsúlyozza Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője.

Elismerésre vágyók, középvezetők veszélyben

Kik lehetnek fogékonyak a szerhasználatra? A stressz és a túlterheltség fokozza a „feszültségoldókra” való igényt, ám a felmérések szerint minden ötödik hazai felnőtt az „idült stressz” állapotában van, mégsem lesz mindegyikük drogfüggő. Miként a vezetők közül sem mindenki szenved menedzserbetegségben.

Ahhoz, hogy a túlterheltség például otthoni iszogatásba vagy gyógyszerszedésbe torkolljon, ahhoz kell egyfajta sérülékenység is. Tóth Zoltán, a Telki Kórház pszichiátere szerint ez elsősorban azokban alakul ki, akiket nem ismertek el kellőképpen a szüleik, és ezért örökké az foglalkoztatja őket, hogy megfeleljenek. „Az ilyen menedzser folyamatosan töltésre vágyik, hogy megerősítse az énjét. Ezért kell mindig új siker, új csillogás, új eredmény, semmi nem elég” – magyarázza. A cégnél pedig nyilván ritkán mondják azt az állandóan hajtó munkaerőnek, hogy lassítson le egy kicsit, mert rossz vége lesz a pörgésnek.

A pszichiáter úgy véli, egyelőre csak a felső vezetők és a fejvadászok ismerték fel az ilyen embertípusban rejlő lehetőségeket. „Nem csak azt nézik, ki mennyire okos és tehetséges, hanem azt is, mennyire szomjazza a dicsőséget. Pszichésen manipulálható embert keresnek” – mutat rá. Az elismerés iránti vágy ugyanis nagy hajtóerő; ezzel együtt, nem minden túlpörgésre hajlamos menedzserből lesz függő, ehhez genetikai tényezők és személyiségjegyek is szükségesek.

Ha szakmák szerint nézzük, akkor különösen veszélyeztetettek a vállalkozók, a kreatív szakmákban dolgozók (náluk inkább az illegális szerek, például a kokain használata bukkan fel) és a középvezetők. Utóbbiak azért, mert egyszerre beosztottak és vezetők, tehát kétirányú elvárással és stresszhatással kell megküzdeniük.

(A Figyelő csütörtökön utcára kerülő számából megtudhatja, melyek a hazánkban jellemzően használt drogok, és megismerkedhet a munkamánia fajtáival is. Tájékozódhat a hazai munkahelyi alkohol- és drogmegelőzési programok tapasztalatairól, és megtudhatja, hol szokik le az elit. Megismerhet négy, sikeres fiatal szenvedélybeteget is.)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.