Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megállapodott arról, hogy a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2009. január 1-jétől 71 500 forint – olvasható a péntek este aláírt megállapodás szövege az MSZOSZ honlapján. Már pénteken napközben is látszott, hogy nincs messze a megállapodás.
A nagyjából 3,6 százalékos emelkedés követi az inflációt, ha a jegybank várakozásait tekintjük (az infláció a jegybank szerint jövőre 3,1-3,4 százalék lehet), ugyanakkor jóval alatta marad a kormány inflációs prognózisának (4,5 százalék). Igaz, a legutóbbi, váratlanul kedvező inflációs adat fényében már a 3 százalékos inflációs becslés is túlzottan pesszimistának tűnik.
Minimálisan emelkedő bérminimum
A legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakört ellátók garantált bérminimuma gyakorlati időtől függetlenül 2009. január 1-jétől havi 87.000 forint, 2009. július 1-jétől 2009. december 31-ig 87.500 forint – áll a megállapodásban.
A bérminimum jelenleg 86300 forint a legalább két éves gyakorlattal rendelkezőknek, a gyakorlatlanabb szakképzettek bérminimuma 82800 forint – januártól ők is legalább 87000 forintot kapnak majd havonta (nagyjából 5 százalékos emelkedés).
Béremelés: 3-5 százalék
Az OÉT – annak figyelembevételével, hogy a kormányzati prognózis szerint 2009-ben a bruttó hazai termék 1 százalékkal csökken, a fogyasztói árszínvonal éves átlagban 4,5 százalékkal emelkedik, a személyi jövedelemadó pedig nem változik – 2009-ben a bruttó keresetek 3-5 százalékos növelését ajánlja a vállalkozási szférában a kollektív bértárgyalásokat folytatóknak – olvasható a dokumentumban.
Az OÉT felhívja a figyelmet arra is, hogy a helyi bértárgyalásokon a munkahelyek megőrzését tekintsék elsődlegesnek, s javasolja, hogy a közszférában is belátható időn belül szülessen megállapodás a 2009. évi keresetekről.
Nem kötelező
Fölmerülhet, hogy az OÉT béremelési ajánlásnak milyen gyakorlati következménye lesz, hiszen az nem bír kötelező érvénnyel.
A statisztikák azt mutatják, hogy az átlagbér hozzávetőleg az OÉT ajánlásának megfelelően változott, tehát a gazdaság szereplői irányadónak tekintik azt – mondta korábban a FigyelőNetnek Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke.
Arról azonban egyelőre nincs tapasztalat, hogy az összefüggés válság idején is érvényes-e. Annyi biztos, hogy az országos bérajánlás mértéke jó érvként szolgál a szakszervezeteknek a kollektív bértárgyalásokon.
Az érdekegyeztető tárgyalások sokáig egy helyben topogtak, a munkaadók meg akarták szüntetni a kötelező bérminimumot, s nem akarták a minimálbért sem növelni, míg november végén a munkaadók végül számos témában engedtek.
