Pénzügy

Több mint háromezer elbocsátás Magyarországon

A pénzügyi válság következtében várható jövő évi keresletcsökkenésre hivatkozva három magyarországi vállalat jelentette be pénteken, hogy összesen több mint háromezer dolgozójától válik meg a közeljövőben.

A rendelési mennyiségek drasztikus csökkenése miatt csak két műszakban termel tovább a Suzuki magyarországi gyára, így az 5523 alkalmazottból 1179 főt bocsátanak el. A vállalat tájékoztatása szerint először a külsősöket, majd a próbaidősöket, illetve a három évnél rövidebb munkaviszonnyal rendelkezőket küldik el.

A tajvani, műanyag-csatlakozók és PC-alkatrészek gyártásával foglalkozó Foxconn Komáromban közel ezer, míg Debrecenben ötszáz főt küld el gyáraiból. A Videoton Holdinghoz tartozó VT Autóelektronika Kft. is csoportos létszámleépítést tervez, melynek keretében 400 dolgozójától válik meg a 20 milliárd forint árbevételű, legnagyobb magyar tulajdonú autóelektronikai vállalkozás.

A szaktárca segítséget ígér

Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter egy Nyíregyházán tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a szaktárca 80 milliárd forintot különít el az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai mellett a munkahelyek megőrzésére és az elbocsátások mérséklésére. Az összegből 70 milliárd forintot átcsoportosítással, 10 milliárdot pedig a munkaerőpiaci alapból teremt elő a minisztérium.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken publikált adatai szerint a kedvezőtlen gazdasági klíma miatt a harmadik negyedévben 2,3 százalékkal csökkent a nemzetgazdasági beruházások volumene az előző év hasonló időszakához képest, míg az ipari termelői árak az előző havinál 3,4 százalékkal voltak magasabbak októberben és 7,8 százalékkal múlták felül az egy évvel korábbi szintet.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szezonálisan kiigazított tranzakciós adatai szerint októberben mind a nem pénzügyi vállalatok, mind a háztartások összesített nettó hitelfelvétele csökkent, ami feltehetően az ezzel egy időben növekvő átlagos hitelkamatlábaknak is betudható.

Az euróövezet is megérzi a válságot

A gazdasági válság az euróövezeti munkanélküliség alakulásában is megmutatkozik.

Az euróövezetben novemberben a legnagyobb ütemű inflációs esést mérték a közös statisztika 1997-es kezdete óta, míg az euróövezeti munkanélküliség októberben 7,7 százalékra nőtt a szeptemberi 7,5 százalékról. Elemzők szerint a 2,1 százalékos infláció még nem a recesszió jele, hanem a kőolaj és az élelmiszerek meredek világpiaci olcsóbbodásának a következménye. Megjegyezték ugyanakkor: előbb-utóbb a kereslethiány is nyomni fogja az árakat.

Idetartozik, hogy a bajor állam és a német szövetségi kormány együtt készül viselni a pénzügyi válság miatt nehéz helyzetbe került bajor tartományi bank, a BayernLB jövőjével kapcsolatos kockázatokat: a bajor miniszterelnök pénteki müncheni bejelentése szerint pénzinjekció és garanciavállalások keretében összesen 30 milliárd euróval segítik ki a pénzintézetet.

Ennek keretében a Bajorország és a német szövetségi állam együtt 10 milliárd eurós tőkeinjekciót ad a BayernLB-nek: a terv szerint a bajor kormányzat 7 milliárd eurót ad, a további 3 milliárdot a német szövetségi állam banki megmentési alapja állja.

Londoni feltörekvő piaci elemzők jóslata szerint az eddig meglehetősen ellenállónak bizonyuló cseh és lengyel gazdaság is meredeken lassulhat jövőre. Egyes vélemények szerint az euróövezeti recesszió és a vártnál is szűkebb hitelellátás a kelet-közép-európai régió egészét recesszió felé viszi.

válság abc

Amit a mindennapokban tudni kell a globális válságról. Alaposan, hitelesen, közérthetően. 36 oldalas exkluzív melléklet csak a Figyelőben! November 27-től az újságárusoknál.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik