Így dolgozhat Hollandiában

Egy teherautósofőr Hollandiában 2050 eurót – több mint 480 ezer forintot – keres egy hónapban, ezért heti 40 órát kell dolgoznia. Ugyanez vonatkozik a hentesekre is, náluk követelmény a legalább kétéves szakmai gyakorlat. Ám szakképesítést nem igénylő munkát is kínálnak: Rotterdamba például halcsomagolókat keresnek, 8 eurós (csaknem 2000 forintos) órabérrel és szállástámogatással. Egy angolul perfektül beszélő mérnök pedig minimum 5000 eurót, azaz körülbelül 1 millió 180 ezer forintot kereshet havonta.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz rendszeres időközönként érkeznek állásajánlatok a tulipánok országából. Egy holland – a magyar partner reményei szerint megbízható – közvetítő cég célzottan, kizárólag Magyarországról keres szakosodott mérnököket (rajzkészítőt, termelésirányítót, dokumentációs mérnököt, tervező villamosmérnököt), beszerzőket és menedzsereket – mondta a FigyelőNetnek Kovács Géza, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) nemzetközi és migrációs főosztályának vezetője.
A diplomás munkavállalók mellett szívesen foglalkoztatnának szakmunkásokat, közülük a fémfeldolgozó-, az építő- és az élelmiszer-ipari dolgozók keresettek. A holland hiányszakmák majdnem azonosak azokkal, amelyek munkavállalóira itthon is nagy szükség lenne: náluk sincs elég CNC-forgácsoló, esztergályos, hegesztő, autószerelő, hentes, szakács és sofőr. A diplomások közül mérnököket és informatikusokat alkalmaznának szívesen.

Szabad a vásár!

Hollandia tavaly májusban nyitotta meg a munkaerő- piacát az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott államok dolgozói előtt. Korábban sem volt nehéz a ott dolgozni, ugyanis igen könnyen meg lehetett szerezni az engedélyeket, és várták a kelet-európai munkásokat.

—-Kisokos a holland munkához és élethez—-

Hollandiában egy magyar munkavállalónak…

… mennyi lehet a fizetése?

A minimálbér összegét törvény szabályozza Hollandiában: 2009. január 1-jéig bruttó 1 356,60 euró havonta – amennyiben a munkavállaló teljes állásban dolgozik.

… mennyit kell egy héten dolgoznia?

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak heti munkaideje maximum 48 óra. Egy nap nem lehet 8,5 óránál többet dolgozni. A munkahét öt napból áll, a kohászati és gépipari területeken négynapos munkahetet alkalmaznak. A gyakorlatban a legtöbb munkaszerződésben a heti munkaidőt 36-40 órában, a napi munkaidőt pedig 7,5 órában állapítják meg. A holland törvények maximálisan 176 túlórát engedélyeznek havonta. A túlórát pénzbeli juttatással (a normál bér 150-300 százaléka között változik) vagy szabadsággal fizetik ki. A vasárnapi munka elviekben tilos.

… kell-e honosítania a diplomáját, bizonyítványát?

A szakképzettség igazolása Hollandiában általában a technikusi bizonyítványokra, vagy a pékek, cukrászok, hentesek, hal- és baromfifeldolgozók, az építőiparban dolgozók, szerelők, hegesztők esetében szükséges, de az autóiparban dolgozóknak is papírral kell bizonyítaniuk, hogy értenek a szakmájukhoz.

A külföldön szerzett szakmai okleveleket, diplomákat le kell fordíttatni hollandra, és honosításra be kell nyújtani a kijelölt holland szervezeteknek (AOB, Nuffic, COLO vagy IBG).

… regisztrálnia kell-e valamilyen külföldi munkásokkal foglalkozó hivatalnál?

Hollandiában a munkavállalónak a lakóhelye szerint illetékes helyi hatóságoknál és a bevándorlási hivatalnál kell regisztráltatnia magát.

… van-e betegbiztosítása?

A munkáltató köteles a dolgozót a társadalombiztosítási intézményekhez bejelenteni. A munkavállaló nevét bejegyzik a betegbiztosító irodánál, amely bejelenti a munkavállalót a nyugdíjbiztosítónál és a munkanélküli biztosító intézményben. A munkavállaló regisztrációs számot kap, amely alapján a társadalombiztosító nyilvántartja a biztosítási időszakokat és fizetéseket.

… hogyan kell adóznia?

A Hollandiában lakó természetes személyek (rezidens adófizetők), illetve azon személyek, akiknek valamilyen jövedelme Hollandiából származik (nem rezidens adófizetők) holland jövedelemadót kötelesek fizetni. A jövedelemadót a természetes személy adóköteles jövedelme alapján vetik ki, amit a személyes adólevonás mértékével csökkentenek.

Adóköteles jövedelemnek számít a munkából származó, a pénzügyi érdekeltségből származó, illetve a megtakarításokból és beruházásokból származó bevétel. Az adókulcs progresszívan növekszik, azaz a magasabb sávba eső jövedelmek után nagyobb kulccsal kell adózni. (2008-ban 17 579 euró alatti jövedelem esetén 2,45 százalék adót kell fizetni, 31 589-ig 10,7 százalékot. Ha a bevétel nem éri el az 53 860 eurót, akkor 42 százalékot, viszont e fölött már 52 százalékot vár az állam.) A holland adóhatóság honlapja.

Adót abban az országban kell fizetnie a munkavállalónak, ahol az adóév nagyobb részében kapta a fizetését.

… milyen szálláslehetőségei vannak?

A kaució általában egyhavi albérletnek megfelelő összeg. Ezt az albérlő a kiköltözéskor visszakapja. Egy szoba bérleti díja 250-600 euró egy hónapra. A rezsi áramdíjból (2,50 euró/hó alapdíj + 0,09 euró/kilowatt), vízdíjból (41 euró/év alapdíj + 1,31 euró/köbméter) és gázdíjból (1,50 euró/hó alapdíj + 0,5 euró/köbméter) áll.

… mennyiért vehet élelmiszereket?

Egy kiló kenyér 1,5 euróba, egy csésze kávé: 5,20-ba, egy pohár sör viszont csak 2 euróba kerül. Étteremben 15 euróért vacsorázhat meg egy fő, míg a híres holland majonézes sült krumplit 4 euróért meg lehet venni.

… milyen tömegközlekedési lehetőségei vannak? Megfelelő a távolsági közlekedés?

Hollandiában a legnépszerűbb közlekedési eszköz a bicikli. Szinte minden holland állampolgár kerékpározik és a lakosság 80 százalékának van legalább egy kerékpárja. Ez azt jelenti, hogy az országban mintegy 17 millió kerékpár van. Emellett a holland háztartások közel 70 százaléka egy vagy két autóval is rendelkezik.

Bicikliparkoló Amszterdamban (fotó: sxc.hu)

A tömegközlekedés Hollandiában elég magas színvonalú. A legtöbb nagyvárosban és kertvárosi területeken villamosok és buszok közlekednek. A legtöbb falut viszont csak távolsági buszokkal lehet megközelíteni. Amszterdamban és Rotterdamban metrók is vannak, a nagyvárosokban és környékükön fejlett az éjszakai buszhálózat. Egy rövid buszút 2 euróba kerül.

A vasúthálózat is kiterjedt, különösen Randstad környékén. Azokban a kerületekben pedig, ahol nem járnak vonatok – az ország északi részén -, úgynevezett „Interline” buszjáratok szállítják az utasokat. Vasúttal kapcsolatos információk.

… mennyibe kerül az oda-vissza utazása?

Amszterdamba retúr repülőjegyet elővételben már 52 ezer forintért lehet vásárolni, ugyanez busszal 38 ezerből kijön, és vonattal is körülbelül ennyibe kerül az út.

… ha bajba jut, milyen hivatalt kereshet fel?

Magyarország Hágai Nagykövetsége: Hogeweg 14. 2585 JD Den Haag. Telefon: +31 70 350 0404. E-mail cím: info@hungarianembassy.nl.

… honnan tudhatja meg, hogy bízhat-e a munkaközvetítő cégekben?

Vannak különböző holland szakmai szervezetek, amelyek minőségjeggyel dolgoznak. Ilyen munkaközvetítői egyesületek például az ABU és az NBBU. Az agrárszektorban és a húsfeldolgozó-iparban is léteznek olyan minőségjegyek, amelyeket csak a megbízható munkáltatók és munkaközvetítők kaphatnak meg. Ha a munkavállaló egy olyan irodát választ, amely tagja ezeknek a szervezeteknek, akkor számíthat rá, nem csorbulnak a jogai.

—-A nyelvi akadály legyőzése—-

Arról nincsenek konkrét adatok, hogy a holland munkáltatók célzottan keresik-e a magyar dolgozókat. Kovács Géza szerint inkább az mondható el, hogy a jó szakemberekre vadásznak. A piacnyitás előtt a holland nagykövetség egyeztetésbe kezdett a magyar foglalkoztatási hivatal munkatársaival. Ekkor kiderült, hogy több olyan holland cég is van, amelyek szeretnének magyarokat foglalkoztatni, és ennek érdekében még holland nyelvtanfolyamokat is szerveznének nekik.

A néhány évvel korábbi adatok szerint Hollandiában kevesebb mint ezer magyar dolgozik – mondta a FigyelőNetnek Kovács Géza. A magyarok viszonylagos érdektelenségének legfőbb oka az, hogy nagyon kevesen beszélik a nyelvet. Sok – elsősorban magas kvalifikációt igénylő – hollandiai munkához elég lenne az angol nyelvtudás is, ám hasonló feltételek mellett bármely más uniós tagországban is könnyen el lehet helyezkedni. A munkavállaló érthető módon inkább olyan célországot választ, ahol nem kell közvetítőnyelvet használnia, hanem a lakosok anyanyelvén beszélhet. A főosztályvezető szerint éppen ezért mennek hazánkfiai szívesebben Írországba vagy az Egyesült Királyságba.

(Az adatok forrása a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nemzetközi és migrációs főosztálya, a magyarországi EURES-hálózat, az EUvonal és Hollandia Nagykövetsége.)