az iskolákat vette sorra, amelyeknek legalább négy évre vonatkozóan voltak
felvételi adatai. A listában a 930 középfokú oktatási intézmény – 363
gimnázium, 402 szakközépiskola és 165 vegyes profilú iskola – legjobb tíz
százalékát tették közzé. A gimnáziumok közül az első helyen a budapesti Fazekas
Gimnázium áll a maga 94 százalékos eredményével, a második (91,3 százalékkal) a
zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium végzett, amelyet a győri Révai Miklós
Gimnázium követ 90,3 százalékkal – írja az MTI.
A szakközépiskolák közül a fővárosi Puskás Tivadar Technikum
szerepelt a legjobban, a diákok 80,8 százaléka jutott be felsőoktatási
intézményekbe, míg a győri Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola diákjainak eredményessége
73,6 százalékos volt. A vegyes profilú intézmények esetében a szolnoki
Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola áll az élen, a tanulóinak 81,2
százaléka jutott be egyetemre vagy főiskolára, a második a budaörsi Illyés
Gyula Középiskola lett, hiszen diákjainak 78,2 százaléka volt eredményes e
tekintetben.
Nem mindig mérvadó a felvételi arányok szerinti sorrend
Ha azt akarjuk eldönteni, hogy melyik a legjobb középfokú oktatási intézmény
hazánkban, többféle módon kell megvizsgálni az intézményeket – ahogy azt a
Köznevelés magazinban is írják. Az eredményességi mutatók nagymértékben függnek
attól is, hogy az oda bekerülő fiataloknak milyen az előképzettségük, családi helyzetük,
ezért az iskolában folyó munka minőségének megítélésénél ezt is figyelembe kell
venni.
A helyzet ahhoz hasonló, mint ha egy személy egészségi állapotát csak a
hőmérséklete vagy csak a vérnyomása alapján akarnánk megállapítani. Nyilvánvaló,
hogy az egészség sok más mutatótól is függ, mégis helytelen lenne a láz- vagy
vérnyomásmérő használata ellen tiltakozni. Azt kell csak igényelnünk
mindenkitől, hogy ne ítélje meg egyoldalúan ezeket a mutatókat, próbáljon képet
kapni a teljes valóságról – a Köznevelés magazin hasonlata szerint.
Egyes felsőoktatási intézményekbe szinte minden jelentkezőt,
másokba viszont csak a jelentkezők legjobbjait veszik fel. Ha egy iskola a
tanulóit az előbbiekbe irányítja, könnyűszerrel magasabb felvételi arányt
produkálhat, mint az, amelynek tanulói nagy versenyt igénylő helyekre
jelentkeznek.
A Köznevelés éppen ezért olyan felméréseket is végez, amely
az alapján vizsgálja az egyes középiskolákat, hogy a diákjai közül hányan
vettek részt OKTV-n, de például abból is felállítható egy sorrend, hogy a
tanulók hány százalékának sikerült nyelvvizsgát tennie.
Más a gimnázium és a szakközépiskola
A felvételi arány azt jelenti, hogy száz 12. osztályos
tanulóból hányat vesznek fel az érettségi évében felsőoktatási intézménybe. Ez
jól mérhető, mert az országban az Országos Felsőoktatási Információs Központ közreműködésével
döntenek erről, és ez az egy intézmény rendelkezik az összes adattal.
Az eredményességi mutatók készítésekor a Köznevelés legalább
öt év átlagát vette figyelembe, mert egyes évek sajátosságai eltorzíthatnák az
iskoláról adott képet. Emellett fontos szempont az is, hogy a középiskolák
felvételi arányok szerinti sorrendjét iskolatípusonként állítják fel. A
gimnáziumok elsőrendű feladata a továbbtanulásra való felkészítés, a
szakközépiskolák tananyagában viszont emellett a szakmára való képzés is
szerepel. Ezért az utóbbiak tanulói igen nagy arányban a 12. osztály elvégzése
után még nem jelentkeznek felsőoktatási intézménybe, hanem előbb elvégzik a 13.
osztályt.
