Pénzügy

A kínaiak Magyarországon tanulnának

admin
admin

2007. 10. 27. 12:00

Kínában az átlagember is fogékony a magyarországi hírekre, sokan kívülről fújják Petőfi Sándor verseit, mivel költészete sokáig kötelező középiskolai tananyag volt. Az ázsiai óriásállamban jelentették meg első ízben fordításban Petőfi összes művét. A kultúra mellett – vagy talán azért? – az oktatásban is egyre több kapcsolat születik a két ország között.

A magyar-kínai kulturális és oktatási kapcsolatok virágkorukat élik. Szeptemberben nyitották meg Pekingben és Sanghajban a Magyar Kulturális Évadot, amely most novemberig tart, majd jövő év február-márciusában Hongkongban, áprilisban pedig Sencsenben (Shenzhen) folytatódik.


A Kelet szerelmeseinek


Magyarországon jelenleg három felsőoktatási intézményben tanítanak kínai nyelvet: az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Külkereskedelmi Főiskolai Karán és a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán. Az állami intézmények közül csak az ELTE indított keleti nyelvek és kultúrák alapszakot kínai szakiránnyal. A 2007-es felvételi eljárásban ide összesen 112 diák jelentkezett – csaknem egyharmaduk első helyen adva be a lapját. A 140-es ponthatár igen magasnak számított, hiszen csak néggyel maradt el a maximálistól. Ötszörös túljelentkezés mellett végül 22 fiatal kezdhette meg a tanévet a szakon.


A kínai és a magyar állam támogatásával alakult meg tavaly Budapesten az ELTE Konfuciusz Intézete, amelynek fő célja a kínai nyelv és kultúra magyarországi népszerűsítése. Erre szükség is van, hiszen az utóbbi időben a magyar és a kínai egyetemek több együttműködési megállapodást is kötöttek.


A felsőoktatás Kínában több mint százéves múltra tekint vissza. Az egyetemek tárt karokkal várják azokat az európaiakat, akik náluk akarnak tanulni. A legújabb statisztikai adatok szerint Kínában a felsőoktatási intézetek száma több mint háromezer, ennek kétharmada állami főiskola vagy egyetem, harmada pedig magánkézben van. A diákok száma összesen 20 millió.


Ha egy külföldi diák kínai egyetemre akar járni, érettségi bizonyítvánnyal kell rendelkezzen és megfelelően kell tudnia kínaiul, mert néhány egyetem felvételi vizsgát ír elő. A tandíj összege egyetemenként és szakonként különböző, de általában körülbelül húszezer jüan (kábé 400 ezer forint) egy évre. Kína igen fontosnak tartja, hogy egyetemeire külföldi diákokat vonzzon, mert ezzel az oktatásuk nemzetközi tekintélyét emelik.


A külföldi hallgatók hozzák a pénzt


De hogy miért kellenek a külföldi diákok, amikor nélkülük is túljelentkezés van a magyar felsőoktatásban? Az ok egyszerű: ezek a hallgatók több bevételt jelentenek a magyar intézményeknek. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium hangsúlyozza: a kínai diákok fogadása nem befolyásolja a magyar hallgatók lehetőségeit, bejutási esélyeit, hiszen aki külföldi állampolgár, az kizárólag fizetős hallgatóként tanulhat Magyarországon. Így az ő létszámuk nem érinti az államilag finanszírozott létszámkeretet.

Magyar gulyás, kínai porcelánban


A Pekingi Idegen Nyelvek Egyetemén van magyar szak, ennek diákjai általában egy évet töltenek Magyarországon ösztöndíjjal. Mindkét ország doktoranduszai, kutatói számára több pályázati lehetőség is nyitva áll, hogy a másik államban folytassák tanulmányaikat. Például a pekingi Renmin Egyetem küldöttsége a napokban egy megbeszélésen vett részt a Budapesti Corvinus Egyetemen. A találkozón aláírták azt az együttműködési megállapodást, amely szentesíti a Renmin Egyetem és a Corvinus jövőbeli együttes munkáját. A kínai fél oktatási profilja hasonló a magyaréhoz: jog-, társadalom- és politikatudományi, valamint gazdasági ismereteket tanítanak.


A Miskolci Egyetemen látogatást tett a Kínai Olajipari Egyetem három vezetője. A Műszaki Földtudományi Kar meghívására a kínaiak a magyar kar kínálta egyedülálló oktatási-tudományos lehetőségekkel ismerkedtek meg. A delegáció látogatásának célja az együttműködés előkészítése volt. A nemzetközi összefogás nemcsak a két egyetem, hanem a diákok számára is fontos: az olaj- és gázmérnökökből annyira kevés van, hogy háromnegyedük külföldön helyezkedik el. A magyar, illetve a Magyarországon végzett mérnökök már korábban is részt vettek a kínai olajkutatásban, a jövőben ez a kapcsolat újra megélénkülhet.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Beregszász, 2015. március 19.  
Vásárló fizet az egyik élelmiszer áruházban a kárpátaljai Beregszászon, a Bohdana Hmelnickoho utcában 2015. március 18-án. Ukrajnában a nemzeti valuta leértékelődése miatt leginkább az alapvető élelmiszerek drágultak, a hrivnya értékének ingadozása miatt egy napon belül is változnak az árak.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.