Távmunkások aránya az EU-ban
Hollandia: 26 százalék
Finnország: 21
Dánia: 20,5
Svédország: 18
Egyesült Királyság: 17,5
Németország: 17
Ausztria: 14,5
…
Magyarország: 4 százalék
A számok inkább becsült értékek, ugyanis pontosan nehéz megállapítani és mérni, hol mennyi a távmunkás. A statisztikusok és a válaszadó cégek dolgát nehezíti a távmunka fogalmának a meghatározása. Magyarországon hivatalosan távmunkásnak minősül, aki a hagyományos munkahelytől távol, a modern infokommunikációs eszközök segítségével, munkaszerződés keretében dolgozik legalább heti egy napot. Ezzel szemben a köznyelvben távmunkáról beszélnek akkor is, ha vállalkozói szerződéssel vagy „kényszervállalkozóként” dolgozik be valaki cégeknek, esetleg rugalmas munkaidőben a munka egy részét otthon végzi el.
Kevés távmunkát ajánlanak
Emellett próbálkoznak virtuális távmunka-álláspiac létrehozásával. „Közel 40 ezer álláskereső jelentkezett be az adatbázisba, azonban a távmunkát kínáló cégek alig tucatnyian vannak. A munkaadók főként informatikai, szoftverfordítói munkákat ajánlottak, ám az álláskeresők túlnyomó része nem rendelkezik az állásokhoz megfelelő tapasztalatokkal, vagy más területeken keres munkát” – mondta Kádár Miklós a FigyelőNetnek.
A magasan képzettek munkaformája
Itt elértünk egy gyakori előítélethez, mely szerint távmunkával egyszerűbb munkák is végezhetők. „A távmunka elsősorban a magasan képzett, több éve dolgozó szakembereknek jelent lehetőséget. Nem hiszek abban, hogy pályakezdőként vagy alacsonyan képzett munkaerőként megnyílik az út az otthonról végzett munka felé”– fogalmaz az elnökségi tag.
A megfelelő képzettség mellett önfegyelem, belső hajtóerő, tapasztalat és a céges kultúra ismerete kell a távmunkához. (Fotó: sxc.hu)
Kádár Miklós munkaadóként a távmunka hasznának az irodai költségek alacsony szinten tartását és a nagyobb munkavállalói elégedettséget tartja. Úgy véli, egy informatikai szakember hűségesebb a munkaadójához, ha részben vagy egészben engedik neki az otthoni munkát. A vezető szempontjából a távmunkára való átálláshoz alaposan kidolgozott HR-stratégia, az otthoni iroda felszerelése, a munkához szükséges körülmények megteremtése, pontos feladatkiosztás, illetve feladatközpontú vezetői gondolkodás szükséges. A főnökök leggyakoribb gondja, hogy úgy érzik, ha nincs az irodában a munkatárs, akkor nem is dolgozik. Pedig a feladatok időigényének felmérésével gyorsan meghatározható az egy nap elvégezhető munkamennyiség.
Tanulmányok a távmunkáról
A távmunka világában való eligazodásban ad segítséget a dolgozóknak és a munkaadóknak a Tanulmányok a távmunkáról – 2006 című tanulmánykötet, amely a Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ honlapján vagy a Távmunka Tanács oldalán érhető el ingyenesen. A több mint hatszázoldalas kézikönyvben a hazai és nemzetközi kutatások tapasztalatai kaptak helyet. A honlapok gyakorlati tanácsokkal is ellátják az érdeklődőket. Az olvasók egy nyolc modulból álló ismeretanyag segítségével betekintést nyerhetnek például a távmunkával kapcsolatos adószabályokba, valamint az otthoni iroda ergonómiailag megfelelő kialakítását is elsajátíthatják.
Önfegyelem és belső hajtóerő kell
Hogy mi kell a munkavállalóknak a sikeres távmunkához? A megfelelő képzettség mellett önfegyelem, belső hajtóerő, tapasztalat és a céges kultúra ismerete. Máskülönben beleesnek az otthoni élet csábításába, a határidők figyelmen kívül hagyásába, aminek gyors kirúgás lehet a vége. Jó tanács távmunkásoknak a privát élet és a munka szigorú szétválasztása. Ha megtehetik, érdemes dolgozószobát kialakítani, és – ha szükséges –, munka alatt magukra zárni. Ugyancsak lényeges a munkatársakkal való kapcsolattartás. Nyugat-Európában sok távmunkás panaszkodik szociális elszigetelődésre, depresszióra, elmagányosodásra. A legtöbb cég időközönként behívja a távmunkásokat a központba, hogy szokják a légkört, a céges kultúrát, beszélgessenek a kollégákkal.
Kádár Miklós elmondta, a szoftverfejlesztőik nagyobb projektek esetén a központban találkoznak, és személyesen beszélik meg a fejlesztési stratégiát. Napi szinten viszont skype-on vagy msn-en és a belső távmunka keretszoftverén történik a kommunikáció, a feladatkiosztás és a munkaidő elszámolása, így nem áll fenn az elszigetelődés a távmunkások és az irodai koordinátorok között.
Legyünk óvatosak!
Álláskeresőként érdemes elkerülni az egyre gyakoribb áltávmunka-ajánlatokat. MLM-vállalkozások előszeretettel toboroznak a hirdetésekben távmunkásokat. Vannak olyan cégek, amelyek az induláshoz pénzért „távmunkacsomagot” küldenek az álláskeresőknek borsos áron. Ne dőljünk be ezeknek a hirdetéseknek, a távmunkások betanítása a munkaadó költsége!
Néhány további tanács a Magyar Távmunka Szövetségtől
• Ne hívjunk emeltdíjas telefonszámokat, és ne regisztráljunk ilyen módon sms-ben sem.
• A megbízónak vagy a munkaadónak legyenek nyilvános elérhetőségei: telefonszám, e-mail, honlap, Skype.
• A szerződésben legyen tisztázva az elvárt teljesítmény, a munkaidő beosztása, az elszámolás módja, határideje.
• A szerződésekben tisztázni kell, hogy ki biztosítja a munkavégzés feltételeit, és ki fedezi a munkavégzés költségeit.
• A hálózatépítés nem távmunka. Gyakran próbálják „online marketing”-tevékenységnek álcázni.
• A próbamunkát is ki kell fizetni, ennek díjazásában is meg kell állapodni.
• Ne vásároljunk semmilyen „kezdő csomagot”. Ez néhány MLM-módon értékesítő cég esetében elfogadott, de ezeknél visszavásárlási garanciát is lehet érvényesíteni.
• Ellenőrizzük a megbízó, vagy a munkaadó referenciáit.
Befektetés a távmunkává konvertálás
A távmunka előretörése nem csupán a cégvezetőktől és a HR-esektől, hanem a munkavállalóktól is függ. A hagyományos munkahelyek távmunkává konvertálása és ehhez a munkavállalók képzése anyagi befektetést jelent a cégeknek, más vezetői, dolgozói attitűdöt igényel. Az eredmények azonban a költségekben és a dolgozói elégedettségben is megmutatkoznak.