A dolgozni kívánó diákokra vonatkozó jogszabályokról a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapjáról lehet tájékozódni. Fontos, hogy egy kamasz csak akkor kezdhet dolgozni, ha a 16. életévét betöltötte. A 18. születésnapja eléréséig pedig fiatal munkavállalónak minősül: tehát a munkaidő nem lehet több napi nyolc óránál, illetve heti negyven óránál (úgy, hogy négy és fél óra munkaidő után legalább harminc perc munkaközi szünetet kell kapnia). Ennek az alapbér, a munkakör, illetve a munkavégzés helye mellett benne kell lennie a munkaszerződésben is. A törvény szerint egy diák több munkáltatónál is dolgozhat, ám a munkaidőket össze kell adni. Persze a 18 év alattiaknak, azaz a középiskolásoknak iskola mellett szinte lehetetlen munkát vállalni, a felsőoktatásban tanulóknak viszont rengeteg lehetőségük van az egyetem vagy főiskola szorgalmi időszakában a munkavégzésre.
Iskolaszövetkezettel a jogok védelméért
Mivel a fiataloknak általában sokkal kevesebb élettapasztalatuk van, mint általában a többi munkavállalónak, nagyon sok kellemetlenségtől, további pereskedésektől kíméli meg magát, ha szakemberek tanácsát kéri. Konkrétan erre a célra jöttek létre az iskolaszövetkezetek, amelyek amellett, hogy a diákok jogait védik, még a munkalehetőségek felkutatásában is segítenek. A kellemetlen helyzetek kiküszöbölésére érdemes iskolaszövetkezeten keresztül szerződni. A szövetkezetek általában csak minőségi, leinformált munkákat ajánlanak, munkaszerződést kötnek a diákokkal, lebonyolítják az adminisztratív feladatokat, és a legfontosabb, hogy kezeskednek a munkabér kifizetéséről.
Az iskolai szövetkezeti tagsági jogviszony esetén nem kell adózni – olvasható az APEH honlapján. Az adóhatósági tájékoztató szerint annak a nappali tagozatos diáknak, aki tag egy iskolaszövetkezetben, a jogviszony után egészségügyi hozzájárulást sem kell fizetnie. Viszont ha nem szövetkezeti tagként, hanem munkaviszony keretében foglalkoztatják a diákot, akkor a munkaadói- és a munkavállalói járulékot meg kell utána fizetni.
A diákmunkával foglalkozó szövetkezetek – mint a MŰISZ Iskolaszövetkezet is – széles munkakínálata lehetővé teszi, hogy mindenki a saját igényének, szaktudásának megfelelő munkát vállaljon, ezzel szakmai tapasztalatokat szerezzen. Végezhetnek például adatrögzítési, irodai, adminisztratív munkákat, telefonos ügyfélszolgálat, csomagolás, címkézés, borítékolás, könnyű fizikai munkák, hoszteszkedhetnek, de a szórólaposztás és a plakátozás is gyakori. Azok is találhatnak alkalmazót, akik „szakmai gyakorlatként” dolgoznának: a leggyakrabban fordítást, tolmácsolást, programozást, szoftvertesztelést vagy -fejlesztést, rendszergazdai feladatokat, illetve különböző mérnöki szaktudást igénylő munkákat végezhetnek.
—-Csereprogramok és világlátás—-
Németországban nem létezik külön foglalkoztatási forma a diákoknak, az általános szabályokat alkalmazzák rájuk is. Ott azonban már 14 éves korban is lehetőség nyílik munkát vállalni – természetesen megszorításokkal. Mivel a munkavégzés Németországban még engedélyekhez kötött, így a diákokra is ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a „felnőtt” magyar munkavállalókra. Léteznek viszont különböző csereprogramok, melyekről részletesebb információ található a Deutscher Akademischer Austausch Dienst (Német Felsőoktatási Információs Központ) weboldalán – mondta Fürjes Annamária EURES-menedzser, a National Employment Office Hungary munkatársa.
Németországban eléggé elterjedt a részmunkaidős alkalmazás, léteznek úgynevezett „mini jobok”, amelyek maximum 400 euro havi keresetet nyújtanak. Ebben az esetben eltérő szociális biztonsági szabályok vonatkoznak a munkavállalókra, mert lényegesen kevesebb járulékot kell fizetniük. Ez lényegesen megkönnyíti a részmunkaidőben munkát végző diákok helyzetét is.
A diákmunkásokra vonatkozó jogszabályok az Európai Unió tagállamaiban eltérőek. Azokban az országokban, ahol már szabad a magyar állampolgárok munkavállalása – például az Egyesült Királyság, Hollandia vagy Olaszország – ott természetesen a diákok is szabadon vállalhatnak munkát és ez igaz az onnan hozzánk érkező munkavállalókra, diákokra is.
A szakmai gyakorlatért is jár a fizetés
„A munka sok és nem könnyű, bár nagyon jó, hogy végre használhatom azt a tudást, amit az iskolában megtanultam. Ahhoz viszont nagyon nehéz volt hozzászokni, hogy főnök mellett az összes kollégám is beleszól abba, mikor, mit kell csinálnom. De a fizetés mellett a borravalóból is kapok” – mondta a FigyelőNetnek Papp Zsanett, aki egy vendéglátó-ipari szakközépiskolában tanul, jövőre fog végezni. A szakmai gyakorlatát most, szeptemberben kell „letudnia”, ezért naponta egy étteremben pincérkedik.
A törvény szerint egy dolgozó diáknak a szakmai gyakorlatáért fizetést kell kapnia. Ez a minimálbér 10-30 százaléka lehet. A foglalkoztató fedezi a gyermek munkaruha-költségeit, amelyet elszámolhat az állam felé. Ha ennél magasabbak a kiadásai, a vállalkozó a különbözetet a szakképzési alapból visszaigényelheti. Ha sarkítva nézzük: így a vállalkozás ingyen jut munkaerőhöz.
