Pénzügy

Emel-e az ELTE?

admin
admin

2007. 06. 29. 13:10

A múlt héten felröppent a hír, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem emelné a tandíjat, majd arról szólt a fáma, hogy ezt nem teheti meg. Megkeresésünkre az ELTE egy szűkszavú nyilatkozatot küldött, időközben kiderült viszont, hogy hétfőn összeül az egyetem szenátusa, és megtárgyalja az ügyet. Az eredményről a FigyelőNet is beszámol.

„Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a napokban, a sajtóban megjelent információkra tekintettel, júliusi szenátusi ülésén döntést hoz a 2007/2008-as évfolyam számára a 2008/2009-es tanévtől biztosított mentesség vonatkozásában. Az ELTE számára fontos a minőségi szempontok érvényesítése és a legjobban teljesítő hallgatók részére nyújtott mentesség” – válaszolta a FigyelőNet hét kérdésére az ELTE.


Az EduPressnek egy hete azt nyilatkozta az ELTE, hogy ötszázalékos mentesség mellett döntöttek, és 111 ezer forint lenne az alapképzésre felvettek képzési hozzájárulása. A sajtóhírek megjelenése után az ELTE a Magyar Távirati Irodának eljuttatott sajtóközleményében közölte, hogy szenátusa július 2-án hoz döntést a 2008/2009-es tanévtől fizetendő képzési hozzájárulás összegéről. Az ELTE rektora azt javasolja, hogy a 2007/2008-as évfolyam számára a 2008/2009-es tanévtől a képzési hozzájárulás összege alapképzésben 105 ezer forint legyen. A szenátus akkor határoz az érintett évfolyam számára biztosított mentességről is – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.



Az ELTE központi épülete. Forrás: elte.hu.


A szenátusülés után visszatérünk a témára, ugyanis olyan kérdésekre nem sikerült választ kapni, mint hogy a tandíjon túl milyen más forrásból lehetne a tandíjmentességet kapó hallgatókat támogatni, vagy hogyan fogják meghatározni a támogatottak körét – összegyetemileg vagy kari szinten számítják majd a százalékot.


Kőbe vésett, kinyomtatott számok


A Magyar Rektori Konferencia még a Felsőoktatási Felvételi Tájékozató kiegészítésének megjelenése előtt megállapodott abban, hogy az alapképzésekre 105 ezer, a mesterképzésekre 150 ezer forint lesz az éves tandíj, és az intézmények maguk állapíthatják meg – 15 százalékos felső határral –, hogy kiket illet meg a tandíjmentesség – tudtuk meg dr. Manherz Károlytól, az OKM felsőoktatási és tudományos szakállamtitkárától. „A tájékoztató ugyan nem számít jogforrásnak, de kötelezően valós adatoknak kell megjelennie benne, a megjelenés után már nem változhat a tandíj. Mivel minden intézmény beleegyezett a fent említett összegekbe, az ELTE elvben nem kérhet többet” – mondta az oktatáspolitikus.


A tandíjakból befolyt összegek egyik felét intézményi fejlesztésekre költhetik az egyetemek és főiskolák, a másik felét pedig ösztöndíjakra. A felsőoktatási törvény szerint az intézmények a hallgatók 15 százalékát mentesíthetik a képzési hozzájárulás fizetése alól. Manherz elmondta, hogy a tandíjmentességet kapó hallgatókat az egyetemeknek a többiek tandíjából is lehet finanszírozni – a fejlesztésre szánt összegből –, viszont ehhez nem kötelező emelni, még más forrásokat is felhasználhatnak, például a saját költségvetésükből is gazdálkodhatnak. Az azonban várható, hogy a felsőfokú tanulmányaikat 2008-ban elkezdő hallgatók már nem 105 ezret fognak fizetni egy tanévre, hanem magasabb összeget, és az is valószínű, hogy az intézmények nem egységesen fogják meghatározni a tandíj összegét.


A tudás hatalom?


Még július 11-ig minden felvételizőnek egyszer lehet módosítania a jelentkezési sorrendet az Országos Felsőoktatási Információs Központnál (OFIK). Amikor a szóbeli érettségik ideje alatt nyilvánosságra hozták az ELTE tandíjának emeléséről szóló tervet, az egyetem vezetői valószínűleg nem tartottak attól, hogy az ELTE-t első helyre beíró diákok közül sokan megváltoztatják a sorrendet, más intézményt jelölnek meg inkább. Be is jött a számításuk: nem történt tömeges sorrendváltoztatás, tudtuk meg Nagy Gabriellától, az OFIK marketingmunkatársától.


Az OFIK a FigyelőNet kérésére készített egy statisztikát, amelyben megvizsgálták, hogy az elmúlt hétben a változtatási kedv mekkora volt, milyen nagy a „hírek hatalma”. Nagy Gabriella elmondta, hogy jelenleg hiánypótlás is folyik a központnál, így a sorrendek is változnak ilyenkor, de úgy tűnik, nem kiemelkedő a változtatások száma. „Májustól folyamatosan 500-600 között van azoknak a száma, akik megváltoztatják a jelentkezési sorrendet. Az ELTE-re 18 043 jelentkezési lap érkezett, ebből csaknem 10 ezer az első helyen jelölte meg az egyetemet. Ha tömeges változtatás lett volna, akkor többezres számnak kellett volna kijönnie a jelenlegi 629 helyett. Szerintem, ha valaki oda jelentkezett, a hírekben megjelenő hatezres havi többlettandíj nem fogja elrettenteni” – mondta a marketinges munkatárs.


Képlékeny a jövő


A politika is közbeszólhat

Egy héttel a tandíjemelési kísérlet nyilvánosságra hozása után hitelesítette az Országos Választási Bizottság a képzési hozzájárulásra vonatkozó aláírásgyűjtő ívet, írja az MTI. A Fidesz és a KDNP képzési hozzájárulásra vonatkozó népszavazási kezdeményezése tehát lehet, hogy megoldást nyújt: jövő tavasszal talán nem is kell majd dönteniük az egyetemeknek, dönt helyettük a népszavazás.


A Miskolci Egyetemen csak jövő tavasszal, valószínűleg márciusban döntenek a tandíjmentességet kapó hallgatók százalékának megállapításáról és a tandíjról is, tudtuk meg Széll Gábor gazdasági főigazgatótól. Jelenleg az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) is tartja magát a 105 ezer és 150 ezer forintos, korábban megállapított képzési hozzájárulási összeghez. Ám hogy a jövőben mi lesz, és a főiskolára milyen hatásuk lesz a felsőoktatási törvényből fakadó új rendeleteknek, ahhoz hatásvizsgálatok is kellenek. „Igyekszünk a hallgatók érdekeit szem előtt tartani” – mondta Beke Borbála, az AVKF főtitkára a FigyelőNetnek. Az intézmények kényszerpályára kerülhetnek, felvetődik, hogy két rossz közül választhatnak: vagy megemelik a képzési hozzájárulás összegét, és lesznek olyanok, akik mentesülnek a tandíj alól, vagy pedig nem emelnek, de akkor nem lesznek tandíjmentes hallgatók, véli a főtitkár.


Az Apor főiskola – mint egyházi fenntartású intézmény – normatívájának megállapítására, finanszírozására a felsőoktatási törvény más paragrafusai vonatkoznak, mint az állami egyetemekre, főiskolákra. A nem hitéleti képzésre felvehető hallgatói létszámot az oktatási miniszter az érintett egyházi jogi személyekkel évente kötött megállapodás alapján határozza meg. Ezt a megállapodást az idén még nem „szentesítették” a felek, ezért az AVKF főtitkára még nem tudott pontos adatokat mondani lapunknak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.