Az EU 27 tagállamában a munkavállalók 25 százaléka szenved hátfájástól, 23 százalékuk pedig izomfájdalmakról számol be. Az MSD megbetegedéseket főként a kézi tehermozgatás, a gyakori hajolás és a fordulás, a nehéz fizikai munka és a test egészét érő vibráció okozza. A kockázat a munka tempójától, a munkával való elégedettség alacsony szintjétől, a magas munkahelyi követelményektől és a munkahelyi stressztől függően tovább nőhet.
Az ideg- és az izomrendszer között ugyancsak erős kölcsönhatás van: a váz- és izomrendszeri problémák kihatnak a munkavállalók egészségének más területeire, mint ahogy más egészségügyi problémák MSD megbetegedéseket idézhetnek elő. Gyakorlatilag minden tagállamra igaz, hogy a munkából való hiányzást leggyakrabban ezek a megbetegedések okozzák. Néhány tagállamban a munkavállalók kártérítésére kifizetett költségek 40 százaléka ennek tulajdonítható, és ez az ország egészére nézve a bruttó hazai termék (GDP) 1,6 százalékát is elérheti: csökkentik a vállalkozások nyereségességét, és növelik a kormányzat szociális kiadásait.
A fájdalmas vagy fárasztó testhelyzetek, a nagyon gyorsan vagy szoros határidőre végzett munka, a gépek és számítógépek használatának terjedése a munkával összefüggő stressz az MSD megbetegedések magas előfordulási arányához vezetnek. Ezért van szükség megelőző stratégiák és programok bevezetésére, hogy ezek segítségével le lehessen küzdeni a dolgozók egészségügyi problémáit. E stratégia keretében végrehajtott szervezeti és a munkahelyi változások középpontjában a munkavállalónak kell állnia – fogalmaz a közlemény.
