Az egyetemek és főiskolák közötti verseny csak fokozódott a tandíj bevezetésével. Előtte is harcoltak a hallgatókért, most viszont – figyelembe véve azt is, hogy egyre kevesebben vannak a középiskolás fiatalok – még inkább fontossá vált, hogy hányan jelentkeznek egy-egy intézménybe. Az alacsony ponthatár vonzó lehet, de nem biztos, hogy a diplomaosztó után könnyen állást talál az, aki nem egy patinás intézményben végzett.
Egyenlők és egyenlőbbek
A cégek a sok jelentkező közül a legjobbat akarják kiválasztani, az első körben azonban még csak önéletrajzokkal találkoznak. Ezért fordulhat elő az, hogy amikor válogatnak, felállítanak egy sorrendet azon intézmények között, amelyekben az álláskeresők végeztek. Így a híresebb, nagy múltú iskolák diákjaival kapcsolatban az a „prekoncepció” fogalmazódik meg a HR-menedzserekben, hogy valószínűleg jobban képzettek, okosabbak, talpraesettebbek a gyengébb vagy fiatalabb főiskolán végzett társaiknál. „Néhány főiskola diplomája valóban csak egy darab papír, mivel az oktatás minősége hagy némi kívánni valót maga után. A cégek kiválasztási rendszere általában kiszűri azokat a jelentkezőket, akik nem megfelelőek az adott feladatra, ennek segítségével még az is kisülhet, hogy a betöltendő állásra a legalkalmasabb az, aki egy fiatal, kis intézményből jött, ahol az elméleti képzés nem annyira, a gyakorlati viszont annál jobb” – mondta Juhos Andrea, a DBM Hungary ügyvezetője.
A pozitív és a negatív diszkrimináció is etikátlan és törvénybe ütközik, ezt a cégek HR-esei is tudják jól. Juhos Andrea szerint mindezek ellenére a döntéshozók fejében van egy lista azokról az egyetemekről, amelyek a legpreferáltabbak számukra. „Persze egy HR-vezető nem fog publikus listát kiadni arról, hogy honnan várnak jelentkezőket, ám már az önéletrajzok elolvasásakor is diszkriminálhatják őket. Erről nem is valószínű, hogy tudomást szerez az illető, mert be sem hívják interjúra” – tette hozzá a DBM ügyvezetője. Ha viszont egy jelentkező átjut az első rostán, már be tudja bizonyítani a rátermettségét.
Hajdú Csongor, a Frissdiplomás Személyzeti Tanácsadó és Szolgáltató Kft. ügyvezetője viszont úgy gondolja, nem minden esetben a „híres” egyetemen szerzett végzettséget kultiválják a cégek. Náluk ugyanis előfordult, hogy egy vállalat a gépsor mellé keresett üzemmérnököt, és a Miskolci Egyetemen vagy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) végzett mérnök helyett „megelégedtek” egy főiskolát végzett mérnökkel.
Titkos listák
A fejvadászok és HR-esek nem szívesen nevezik meg az általuk kevésbé jónak tartott intézményeket. Azt azonban lehet tudni, hogy sokan nem látják szívesen a Gábor Dénes Főiskola végzett informatikusait, vagy éppen fenntartásaik vannak a főiskolai végzettségű gazdászokkal szemben – többek között azért is, mert a gazdasági szakok száma megsokszorozódott az elmúlt években. Mások szerint a kihelyezett vagy levelező tagozaton végzettek tudása nem annyira jó, mint a nappali tagozatosoké vagy azoké, akik az anyaintézményben tanulnak.
Nincs hivatalos sorrend
Teljesen reprezentatív felmérések még nem léteznek azzal kapcsolatban, hogy a cégek mely egyetemeken végzetteket keresik. A közelmúltban megjelent felsőoktatási toplistákban fejvadászokat vagy multinacionális cégek HR-vezetőit is megkérdezték a kedvelt egyetemeikről. Készült felmérés a Műegyetemi Állásbörzén is, ez azonban nem reprezentatív, mert a részt vevő cégek konkrét céllal érkeztek. Műszaki téren legszívesebben a BME-ről, illetve a Miskolci Egyetemről, a gazdasági végzettségűek köréből pedig a Budapesti Corvinus Egyetemről vagy a Budapesti Gazdasági Főiskoláról alkalmaznának embereket.
„Amerikában és Nyugat-Európában már bevált az a módszer, hogy az egyetemek ’véndiák-egyesületeiben’ nyomon követik a végzettek elhelyezkedését, a fizetésének alakulását, de azt is, hogy egyáltalán mennyi ideig kerestek állást. Magyarországon ez még csak most kezdődött el, vannak próbálkozások, de a rendszer nem egységes” – mondja Juhos Andrea. Egy országos, teljes körű nyomon követési rendszer hatására kiderülne, hogy melyik a legjobb egyetem, honnan kerül jó beosztásba a frissdiplomás – ezzel még jobban megnőne az ázsiója az elitegyetemeknek. A végzetteknek azonban nem lesz kötelező visszaküldeni a pályakövetésről szóló kérdőívet, így kérdés, az mennyire tükröz majd valós adatokat – aki nehezen vagy nem a végzettségének megfelelően talál állást, az nem biztos hogy büszkélkedni akar az eredményeivel.
Az emberekben van egy bizonyos kép a diplomák értékéről, ám ezt még jobban tudatosítani kellene. Juhos Andrea szerint nincs ismeretterjesztés, a középiskolás gyerekek és a szüleik nem mennek el karrier-tanácsadásra, hogy tájékozódjanak. A tanácsadó kijelentette: szívesen elmenne tizenegyedikes osztályok szülői értekezletére előadást tartani a pályaválasztásról – hogy segítsen a döntések meghozatalában.
A képesség is számít
Elsősorban közgazdász-, jogász- és informatikus mérnök-hallgatókat keresnek a KPMG Hungária Kft.-nél. A legsikeresebb jelentkezők a Budapesti Corvinus Egyetemről, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karáról, a Pécsi Tudományegyetemről és a Miskolci Egyetemről érkeznek. Mérnököket elsősorban gazdasági informatika illetve műszaki menedzser szakokról a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről választanak ki.
„Szempont, de nem kizárólagos szempont a cégünknél az, hogy hol végzett az állásra jelentkező. Elég nagy különbségek vannak az iskolák között. Az ideális munkatársnak azonban nemcsak a tudásával kell megállnia a helyét, hanem olyan képességbeli kritériumoknak is meg kell felelnie, mint a megbízhatóság, rugalmasság, csapatszellem és a jó kommunikáció. Emellett a szakmai tudásukon felül megköveteljük a stabil angol nyelvtudást – bizonyos csoportokban a stabil német nyelvtudást is – és a számítógép-ismeretet” – mondta Berzsenyi Márta, a KPMG HR-menedzsere a FigyelőNetnek.
Presztízsrontás
A Gábor Dénes Főiskola rektora, dr. Szelezsán János a FigyelőNet kérdésére elmondta: már évek óta szárnyal az a hír, miszerint néhány cég az álláshirdetésében arra is kitér, hogy nem alkalmazná a GDF-en végzetteket. A rektornak még nem sikerült olyan emberrel beszélnie, aki konkrétan látta volna a hirdetést – amely állítólag Tiszaújvárosban jelent meg –, pedig egy csoportot „rá is állított” a hitelrontó újságcikk megkeresésére.
„Magyarországon a Gábor Dénes Főiskola volt a legelső, amely távoktatással tanított, az egyik első alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmény és először mi vezettük be a kreditrendszert. Az évek folyamán ötvenezer hallgató iratkozott be hozzánk, ebből azonban csak hétezer diák kapott diplomát. A buktató talán csak a speciális hallgatói körben és a szigorú képzésben kereshető” – mondta a rektor. Hozzátette, működik öregdiákok egyesülete is a főiskolán, amellyel nyomon követik a végzetteket, és tudomásuk szerint mindannyian el tudtak helyezkedni.
A rektor hozzátette, hogy a rossz véleménynek lehet az az oka, hogy jó pár korábbi GDF-es hallgató nem fejezte be a képzést – a legtöbben a egy-két vizsgát tettek csak le –, majd a későbbi munkahelyükön azt mondták, hogy csak a diplomájuk hiányzik. Persze ezeknek az embereknek nem volt meg a kellő tudásuk, így a legtöbb esetben kirúgták őket. Előfordult már az is, hogy hamisított Gábor Dénes Főiskolai diplomával keresett állást néhány egyén, ám ők lebuktak. Szelezsán János szerint viszont biztos, hogy nem minden hamisító bukott le az állásinterjún, hanem a munkájukkal – mindegy, hogy szándékosan vagy akaratlanul – rossz hírét keltették a főiskolának.
