Akik 2007-ben kezdik az egyetemi vagy főiskolai tanulmányaikat – legyen az alapszak vagy osztatlan képzés, de a törvény a mesterképzésre és a kiegészítő alapképzésre is vonatkozik – már fizetniük kell akkor is, ha államilag támogatott képzésre nyernek felvételt. A képzési hozzájárulás, azaz a tandíj befizetése azonban csak az első két félév elteltével, 2008 szeptemberében esedékes majd.
2006 októberében módosította a kormány a felsőoktatási törvényt, amely tartalmazza azt is, hogy az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók a képzésük költségeinek egy részét maguk vállalják. Ez az oka annak, hogy ezentúl fizetési kötelezettség terheli a hallgatókat.
A költségtérítés összege néhány alapszakon félévenként
Szegedi Tudományegyetem, germainsztika-német nemzetiség szakirány 90.000 Ft;
Miskolci Egyetem, anyagmérnöki 108.000 Ft;
Nyugat-Magyarországi Egyetem, földmérő és földrendező mérnök 120.000 Ft;
Eszterházy Károly Főiskola, szabad bölcsészet 125.000 Ft;
Pannon Egyetem, matematika 210.000 Ft;
Budapesti Corvinus Egyetem, nemzetközi tanulmányok 250.000 Ft;
Eötvös Loránd Tudományegyetem, pszichológia 280.000 Ft;
Debreceni Egyetem, orvos szak 850.000 Ft;
Semmelweis Egyetem, gyógyszerész szak 1.334.400 Ft
Vagy tandíj, vagy költségtérítés
Az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál (OKM) a FigyelőNetnek elmondták, hogy képzési hozzájárulást csak az alapképzésben, az osztatlan képzésben, a mesterképzésben és a kiegészítő alapképzésben tanulók fizetnek. A doktori képzésre ez tehát nem vonatkozik, és a felsőfokú szakképzésre sem. Emellett természetesen a költségtérítéses képzésre felvetteket sem terheli tandíjfizetési kötelezettség a költségtérítés összegén felül.
A tandíj összegét az adott felsőoktatási intézmény határozza meg, a felsőoktatási törvény által kijelölt keretek között. Az intézmények jelenlegi döntése értelmében az idén beiratkozóktól a 2008/2009-es tanévtől az országban egységesen, valamennyi állami fenntartású intézményben alapképzésben 105 ezer forint, mesterképzésben és osztatlan képzésben 150 ezer forint képzési hozzájárulást kérnek évente. Mindezt nem egy összegben, hanem havi bontásban kell fizetni.
A szerencsés 15 százalék
A legjobban teljesítő 15 százaléknak nem kell fizetnie a képzési hozzájárulást, de hogy pontosan ki és hogyan kerülhet a legjobbak közé, egy hamarosan megjelenő kormányrendeletből derül majd ki. Az biztos, hogy részben a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek majd arról, hogy például összegyetemi szinten vagy kari bontásban határozzák-e meg a legjobban teljesítőket. Az intézményeknek a térítési és juttatási szabályzatokat, az új rendelkezéseket figyelembe véve április 30-ig kell aktualizálniuk.
A tandíjmentességet nyert hallgatók és a képzési hozzájárulást fizetők, de még a költségtérítéses képzésben részt vevők helyzete sem állandó. Azaz hiába kapott valaki tandíjmentességet, ha nem teljesít a következő évben legalább ugyanolyan jól, akkor tandíjkötelessé válik, ha pedig még jobban romlik a tanulmányi eredménye, elveszíti az állami támogatást, és költségtérítéses képzésbe kerül át. Ennek a fordítottja is igaz: ha a költségtérítéses képzésben tanuló diák kiemelkedő eredményeket ér el, átkerülhet az államilag támogatott képzésbe, így a következő évtől esélye nyílik arra is, hogy tandíjmentességet kapjon.
Vonatkozik a tandíjmentesség bizonyos esetekben a szociálisan hátrányos helyzetű hallgatókra is: a felvételi tájékoztató szerint a rászorulók államilag támogatott képzésben nem kötelezettek a képzés költségeinek a megfizetésére. A törvény szerint hátrányos helyzetűnek az a hallgató tekinthető, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult vagy állami gondozott volt.
A gyakorlatban még nem tudják
Szegedi László, a Károly Róbert Főiskola oktatási igazgatója kifejtette, hogy mivel a képzési hozzájárulás fizetésének, a fizetés alóli mentesítésnek, a képzési hozzájárulás felosztásának elveit és szabályait meghatározó kormányrendelet még nem jelent meg, ezért pillanatnyilag a tandíj alóli mentesülésről és a 15 százalékos mentesíthető keret meghatározásról még nem tudnak nyilatkozni.
Ugyanerre hivatkozott dr. Szűcs István, a Miskolci Egyetem tanulmányi rektorhelyettese. „Mivel a kari specialitások igen eltérőek az egyetemen – tehát vannak nehezebben és könnyebben teljesíthető szakok – nem lehet majd összegyetemi vagy országos szinten meghatározni a mentességet kapó 15 százalékot. Ezt mindenképpen kari bontásban fogjuk megoldani” – nyilatkozta a rektorhelyettes.
Nem időszerű a diákhitel változása
Őri András, a Diákhitel Központ kommunikációs igazgatója a FigyelőNetnek elmondta, hogy a rendszer fenntarthatósága szempontjából nem tartja időszerűnek a hallgatói hitelrendszer paraméterei megváltoztatását a képzési hozzájárulás bevezetésével. Dolgoznak viszont azon, hogy a jövőben a diákhitel összege minden igénylő számára már a beiratkozás pillanatában rendelkezésre állhasson. Azt még egyelőre nem tudják megbecsülni, mennyivel többen fogják felvenni a diákhitelt, ha beköszönt a tandíjkötelesség időszaka. Jelenleg egy évben átlagosan 25-30 ezer új igénylő van – összehasonlításul: 2006-ban összesen 57 787 hallgató kezdett államilag támogatott és 36 108-an költségtérítéses képzésben. Őri András szerint vélhetőleg a családok átgondolják majd pénzügyi stratégiájukat a gyerek felsőoktatási tanulmányainak finanszírozására, és a korábbinál többen döntenek majd az egyszerűen diákhitel felvétele mellett.
Ösztönzés a tanulásra
Eddig csak az állam finanszírozta a tanulmányi ösztöndíjat a normatívából, az új felállás szerint viszont a tandíjból befolyt összeg csaknem ötven százalékát is köteles az intézmény a hallgatói juttatásokra fordítani. Ösztöndíjakra csak az államilag támogatott képzésekben – az alap-, a mester- és az osztatlan-, illetve a doktori képzésben – részt vevő hallgatók jogosultak.
Tanulmányi ösztöndíj a képzés első félévében nem adható. „A Károly Róbert Főiskola a képzés első félévben – tehát 2007 szeptemberétől – az államilag támogatott, teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóknak tanulmányi támogatást fog folyósítani” – fűzte hozzá Szegedi László.
Az ösztöndíjak másik fajtája a szociális támogatás, amely lehet rendszeres vagy egyszeri, rendkívüli ösztöndíj. Mindkettőt pályázat útján lehet igényelni, ebben az esetben nem számít a tanulmányi eredmény, csak a szociális helyzet, ezért a tandíjmentességet nyert hallgatók is megkaphatják. A hátrányos helyzetűek sok más támogatást is igényelhetnek, így, ha a tandíjat fizetniük is kell, elképzelhető, hogy a kollégiumi díjat elengedi nekik az intézmény.
Ezeken felül igényelhető még az úgynevezett lakhatási támogatás, amelyet az a hallgató kaphat meg, akinek nem jutott kollégiumi férőhely. A polgármesteri hivataloknál is lehet minden félévben pályázni különböző ösztöndíjakra, ezek közül a legismertebb a Bursa Hungarica, amelynek a felét az egyetem vagy főiskola állja, a másik felét a lakóhely szerinti önkormányzat.
Szűcs István elmondta, hogy a Miskolci Egyetemen az ösztöndíjakon felül sok alapítvány is segíti a hallgatókat. Több nagyvállalat is létrehozott olyan támogatási alapokat, amelyek a kiemelkedő teljesítményű, főleg a műszaki és a gazdasági karokon tanuló hallgatók részére folyósítanak rendszeres vagy egyszeri összegeket részképzések, külföldi konferenciákon való részvétel vagy számítógépszerzés céljára. „A Demján Sándor Alapítvány például az idén létszámarányosan több miskolci hallgatónak nyújt plusz lehetőséget. Ennek az az oka, hogy az észak-magyarországi régió sokkal hátrányosabb helyzetű, mint az ország más területei. Kétszáz diák kaphat egy éven keresztül havi 20 ezer forintot” – mondta a rektorhelyettes a FigyelőNetnek. Hozzátette, hogy szerinte a képzési hozzájárulást a szociális igazságtalanságok ellen vezették be: a legszegényebb, de tehetséges fiataloknak próbálnak így lehetőséget adni arra, hogy tanulhassanak.
