A fiatalok karrierjük egyik fontos lépcsőjének szánják a Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon eltöltött éveket, s reményeik szerint a tapasztalat, a nemzetközi gyakorlat ismerete és a szakmájukban világszerte szerzett kapcsolatok később a hazai elhelyezkedésben is segíteni fogják őket. Közben persze bizakodnak, hogy itthoni kapcsolataik nem halnak el ezalatt, és lesz hova visszatérni. Mert a külföldön szerencsét próbálók között nagyítóval is nehéz olyanokat találni, akik ne szánnák csupán átmenetinek a vándoréveket, amelyeket követően okvetlenül haza akarnak térni.
Útrakelők
A külhoni munka vagy tanulás már hozzátartozik egy szakmai karrier felépítéséhez. Többféle megkérdezés alapján állítható, hogy a fiatal diplomások mintegy harmada határozottan tervezi, hogy néhány évre külföldön próbál szerencsét. Azt, hogy ma hányan vannak kint, nem lehet megmondani, az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlás okán ugyanis nem tartják nyilván az idegenben dolgozókat. Egyedül Nagy-Britanniában vezetnek statisztikát: ott az EU-csatlakozás utáni első két évben összesen 14 ezer magyar vállalt állást, a legtöbben adminisztrációs és üzleti téren helyezkedtek el.
Az agyelszívás nagyhatalma az Egyesült Államok, de Nyugat-Európában, Skandináviában, Kanadában, Japánban, Ausztráliában is sok magyar értelmiségi dolgozik, köztük informatikusok, építészek, jogászok, tanárok, művészek, közgazdászok, közalkalmazottak, orvosok. Az unión belüli munkavállalást segítő Eures portálon a legkeresettebbek a vendéglátó-ipari szakemberek, de a hagyományosan jónak tartott magyar informatikai, számítógépes végzettség birtokában is könnyű elhelyezkedni, továbbá marketing és értékesítési területen is sok állást hirdetnek meg.
A munkavállaláshoz szükséges minőségi nyelvtudással főleg a nevesebb iskolákban tanuló, jobb családi körülmények közt felnövők rendelkeznek. Érdekes viszont, hogy az orvostanhallgatók közül – akik egészen kiemelkedő arányban tervezik a külföldi munkavállalást – inkább az alacsonyabb státusú diákok mennek ki. Ennek leginkább az az oka, hogy itthon az orvosi pályán gyakran nem könnyű családi kapcsolatrendszer nélkül boldogulni, ezért akit nem támogatnak, inkább külföldön próbálja megalapozni karrierjét.
Hazatérvén
A hazatérés után az válik létfontosságúvá, hogy a „messziről jött ember” milyen gyorsan tudja feléleszteni itthoni kapcsolati hálóját, hiszen az állások nagy része nálunk ezen keresztül kel el. Pénzügyi, számviteli területen viszonylag könnyű elhelyezkedni a hazatérteknek, amennyiben van magyar alapdiplomájuk, ismerik az itthoni szabályozást. Aki külföldön értékesítési, kereskedelmi területen dolgozott, az gyorsan találhat állást, akár más területen is. Bizonyos technológiák ismeretében az építészek és az informatikai szakemberek is viszonylag könnyen vissza tudnak csatlakozni, és a logisztikai tapasztalat is konvertálható. Nehéz viszont a jogászok, az orvosok és a kutatók újbóli beilleszkedése.
Zuhanó fizetések
Mivel a magyarok elsősorban a fejlettebb nyugat-európai és észak-amerikai országokba mennek ki dolgozni, itthon a fizetésük esésére kell számítaniuk. Másrészt viszont a vándorok egyre tudatosabbak: van, aki már a kimenetele előtt felveszi a kapcsolatot az állásközvetítővel, és a hazajövetele előtt is jelentkezik. Aki komolyan veszi az elhelyezkedést, annak 1-3 hónap alatt sikerül is munkát találnia. Van, aki saját vállalkozás alapításában találja meg a boldogulást, és persze akad, aki a kudarcok hatására ismét kézbe veszi a vándorbotot.
