A jövedéki adó
A jövedéki adó változása szintén közvetlenül hat majd a havi bevételekre és kiadásokra, ennek kiszámításától azonban eltekintettünk, mivel a jövedéki adó szabályozása bonyolulttá teszi a változások számszerűsítését.
Az Új Egyensúly program jelentősen növeli a bérterheket: az egészségbiztosítási járulék 3 százalékponttal, a munkavállalói járulék 0,5 százalékponttal emelkedik, míg a 6 millió forint feletti jövedelem után 4 százalékos szolidaritási adót kell majd fizetniük a bérből élőknek. A közvetlen hatásokon túl a csomag többi eleme is hat a magyarok életszínvonalára, hiszen drágul a gáz, a villany, a szeszes ital, a cigaretta, a közlekedés, az élelmiszerek, és csökken a gyógyszertámogatás. A drágulás azonban nem érinti azonos mértékben a lakosságot: az FN utánaszámolt, hogyan alakul az emberek pénztárcájának egyensúlya.
Szellemi foglalkozásúak: legalább 9,5 ezer forintos veszteség
Számításaink alapjául a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bérstatisztikáit vettük, mely szerint a szellemi foglalkozásúak átlagosan bruttó 244 ezer forintot keresnek. A munkavállalói járulék 0,5 százalékpontos és az egészségbiztosítási járulék összesen 3 százalékpontos emelése 8,5 ezer forinttal rövidíti meg őket. Ezt kompenzálja valamennyire a már korábban beígért és az Új Egyensúly program által vissza nem vont szja-sávhatár eltolása. Mivel januártól 1,55 millió forint helyett 1,7 millió forintos éves jövedelemig 18 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni, havonta 2 250 forinttal kevesebbet adóznak majd. 
A megszorító intézkedések azonban növelik a háztartások alapvető kiadásait is. Számításaink során azt feltételeztük, hogy a magyar áltagpolgár elkölti teljes fizetését, vagyis nincs megtakarítása, ami egyébként nagyjából megfelel a valóságnak. A kiadások mértékének megbecsléséhez a KSH által összeállított fogyasztói kosarat vettük alapul. E szerint a magyarok havi bevételük átlagosan 23 százalékát költik élelmiszerekre, melyeknek áfakulcsa az eddigi 15-ről 20 százalékra emelkedik, ami 4,3 százalékos árnövekedést okoz. Ennek következtében a szellemi foglalkozásúak átlagosan 1,5 ezer forinttal többet lesznek kénytelenek kiadni élelmiszerre. A villany- és a gázáremelés hatásának kiszámításául szintén a fogyasztói kosarat vettük alapul: e szerint villamos energiára havi jövedelmünk 3,3 százalékát, míg vezetékes gázra 2,4 százalékát költjük. Az augusztusi radikális áremelések miatt a szellemi foglalkozásúak rezsiköltsége 1700 forinttal nő augusztustól. Összesen tehát havi 9,5 ezer forinttal kevesebb marad a zsebükben, miután kielégítették alapvető szükségleteiket.
Fizikai foglalkozásúak: legalább 5,5 ezer forintos veszteség
A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete a KSH statisztikáinak adatai alapján 107 436 forintot tett ki ez év márciusában. A bérterhek megemelése összesen 3760 forintot vesz ki a zsebükből, amit azonban az ő esetükben nem kompenzál az szja-sávhatár eltolása, hiszen éves bruttó bérük 1,5 millió forint alatt marad.
Élelmiszerre közel 800 forinttal többet költenek majd, a villany- és gázáremelés pedig további 800 forinttal terheli pénztárcájukat. Ugyan a fizikai foglalkozásúaknak abszolút értékben kevesebb veszteséget (5,5 ezer forintot) kell majd elviselniük, az arányokat tekintve rosszabbul járnak, mint a magasabb keresetűek. Az utóbbiak ugyanis nettó fizetésük 6,4 százalékát áldozzák a költségvetési egyensúly megteremtésére, míg a fizikai foglalkozásúak a 6,85 százalékát. 
