Bár a tízszázalékos minimálbéremeléssel közelít egymáshoz a fizikai és szellemi dolgozók fizetése, az ilyen arányú emelés jelentősen megnöveli a vállalkozások bérterheit, és szinte bizonyos, hogy a munkaadók többsége nem tudja majd a legkisebb bér emelését a többi munkakörben is érvényesíteni. „A minimálbér-emelés eredendően feszültségeket generál a belső bérarányosságokban. Ha a tízszázalékos emelést az egész szervezetben érvényesíteni szeretnénk, az nagyon komoly bérterheket róna vállalatunkra – mondta el a FigyelőNet kérdésére Dobák András, a Tesco Magyarország HR-igazgatója – Ahol természetesen ez valóban indokolt és lehetőségünk is van, vagy megtartjuk az eredeti bérarányosságot, vagy szűkebb sávban igyekszünk differenciálni.” A munkáltatók, bár lélekben már fel tudtak készülni a minimálbér-emelésre, a konkrét megállapodás megszületése után kezdenek el számolni, mérlegelni.
A Magyar Post Rt.-nél szintén nemcsak a minimálbér tízszázalékos emelkedése jelent komoly problémát, bár 4200 alkalmazottjukat érinti, és a jövő évi bértömegben 200 milliós determinációt jelent – tudtuk meg Szűts Ildikótól, a Magyar Posta Rt. HR főigazgatójától. Mivel a postai dolgozók 80 százalékának 100 ezer forint alatt van az alapfizetése, a minimálbér-emelés komoly bértorlódást okoz, ami tényleges és súlyos problémát jelent a vállalat számára. A hosszú évek óta a postánál dolgozó, értékes szaktudással rendelkező alkalmazottakat nehéz lesz megkülönböztetni a többi munkavállalótól, így a megtartásukkal is gondok lehetnek – mondta Szűts Ildikó.
A strukturált minimálbérre történő átállást egyik vállalatvezető sem látja komoly problémának, mivel mindketten úgy vélik, a szakképzettséget már jelenleg is megfizette a piac, ami az 1,05-szörös és 1,1-szeres szorzónál magasabb bért biztosít a több éves tapasztalattal rendelkező, jó szaktudású munkavállalók számára. A diplomás minimálbér szintén nem jelent problémát, hiszen a munkaadók tapasztalatai szerint a magas képzettséget már most is magasabb bérrel jutalmazta a munkaerőpiac.
A keresetek közötti egyenlőtlenség Nyugat-Európában egyébként kisebb, mint Magyarországon. A Hay Group tanácsadó cég 2005-ös jövedelemfelmérése szerint a hazai vállalatok funkcionális igazgatói 6,1-szer keresnek többet a szakképzett fizikai munkásoknál, míg Nyugat-Európában ez az arány csak háromszoros. „A tapasztalatok szerint általában csökken az alkalmazottak közötti bérkülönbség a gazdaság fejlődésével, így például 2000-ben még 6,4-szeres volt a különbség a szakképzett munkások és az igazgatók bére között” – mondta el a FigyelőNetnek Hettinger Tamás, a Hay Group munkatársa. Ez az olló feltehetően Magyarországon is tovább fog csökkenni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
