Az EU örül
“Üdvözlöm a svájci polgárok döntését, hogy az EU valamennyi polgárára kiterjesztik a személyek szabad áramlásáról szóló egyezményt” – közölte José Manuel Barroso bizottsági elnök. “Ez a szavazás azt mutatja, hogy Svájc és az EU sikeresen működik együtt polgáraink és gazdaságunk integrálásában, és erősítik Európa összenövésének folyamatát” – tette hozzá.
Vasárnap az Európai Unió és Svájc közötti szabad munkaerő-áramlásról szóló szerződés 10 új tagállamra vonatkozó kiterjesztéséről szavaztak a svájciak.
Az eredmények szerint a választásra jogosultak 53,8 százaléka járult az urnákhoz és 56 százalékuk szavazott igennel, 44 százalékuk nemmel. Az ország feltehetően az EU nyomására volt ilyen megengedő, mivel az unió félreérthetetlenül Bern tudomására hozta: ha a “nem” kerül többségbe, felülvizsgálat alá veti a teljes kétoldalú kapcsolatrendszert.
Az azonban túlzás, hogy ezzel megnyílt volna Svájc munkaerőpiaca a magyarok számára, mivel a teljes nyitás 2011-re várható, addig fokozatosan emelkedő mértékben, évente pár tízezer munkavállalási engedélyt osztanak a tíz új tagállam polgárainak. Jelenleg mintegy 3700 magyar dolgozik legálisan a hét és fél milliós országban.
Kiábrándító tények
Feltehetően a népszavazást megelőző hatalmas társadalmi vitának köszönhető, hogy a svájci terv méltán veheti fel a versenyt a Tizenötök körében leginkább korlátozónak számító német és osztrák modellel. A most jóváhagyott kormányzati elképzelések szerint jövőre is csak további 12 400, négy hónaptól egy évig terjedő munkavállalási engedélyt osztanak ki az új tagállamok polgárai között. Emellett további 1300, egytől öt évig terjedő engedélyt is kiadnak. 2011-ben is csak 29 ezer darab egy éven belül és 3000 öt évnél rövidebb időtartamú engedélyt készül kiosztani az újonnan csatlakozók állampolgárai között Bern.
A teljes piacnyitás csak 2011-től várható, vagyis az átmeneti időszak éppen olyan hosszú lesz, mint a régi EU-tagok esetében kialkudott 2+3+2 éves modell.
Állás van, az idegen nyelv elvárt
A Svájcba vágyó magyarok több online álláshirdetési portálon is kereshetnek munkát, de az EU által működtetett, elméletileg csak az uniós állásokat hirdető The European Job Mobility Portal-on is találhatunk svájci állásokat, jelenleg harmincegyet. Diplomásokat és fizikai dolgozókat is keresnek: fejlesztési vezetőt, eletrotechnikust, masszőrt, értékesítőt. Minden hirdetésben alapkövetelmény legalább egy nyelv, általában a német magas fokú ismerete, de gyakran több idegen nyelv ismeretét is elvárják, mivel Svájcban négy hivatalos nyelvet – német, francia, olasz és rétormán – használnak. Ezek mellett néha még az angol nyelvtudást is felsorolják az elvárások között.
A Svájcban már dolgozó kelet-európaiak szerint már a takarítóknak is tudniuk kell legalább németül. Jelenleg az ebben az ágazatban dolgozók 90 százaléka már külföldi, a minimálbér havi 3000 svájci frank (477 ezer forint). A minimálbérről egyébként ágazati megegyezések születnek, így más szektorokban akár magasabb is lehet az előírt minimálbér. Magyar szemmel magasnak tűnhet a biztosított minimális jövedelem, azonban a megélhetés költségei Svájcban jóval magasabbak, mint az EU bármelyik tagállamában. A svájci statisztikai hivatal adatai szerint egy egyszobás lakás bérleti díja 600 frank (95 400 Ft), míg egy háromszobásé 970 (154 ezer Ft). A Kelet-Európából érkezők gyakran öten bérelnek egy nagyobb lakást, hogy kijöjjenek a havi fizetésükből.
Nyugtatják a svájciakat
„A kormány nagyon elégedett az eredménnyel – hangsúlyozta Samuel Schmid, a rotációs államfői posztot éppen betöltő politikus Bernben. A svájci kabinet a referendum előtt is többször emlékeztetett arra, hogy az alig 3,9 százalékos munkanélküliségével Európa talán legjobb foglalkoztatási mutatóival büszkélkedő ország csak nyerhet a nagyobb munkaerőpiaci versenytől – ami nem szorítja le a svájci béreket, hiszen a minimálbér-megállapodások rendszere az új tagállamokból érkezett munkavállalókra is érvényes lesz.
