Pénzügy

Mennyi a fizetés?

admin
admin

2005. 09. 05. 07:00

Az országos bérstatisztikák felületes értelmezése szerint bruttó 48 ezer forintot kap ma egy technikus havonta. Az adatokkal való dobálózás jelentős torzulásokat okozhat a magyar jövedelmi viszonyokról a közvéleményben. Az FN utánajárt, érdemes-e hinni az egy-egy elkapott szalagcímnek.

Szembetűnő ellentmondások

Szembetűnő ellentmondásokra lelhetünk az országos bérstatisztikák tábláinak megtekintésekor. Például az igazgatók 301 ezer, míg az igazgatóhelyettesek 329 ezer forintot keresnek egy hónapban. Az ilyen feltűnő hibáknak azonnal jelezniük kell a felhasználók számára, hogy fenntartással kezeljék az adatokat.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai szerint a versenyszférában az egyetemi végzettségű munkavállalók 228 ezer forinttal többet keresnek, mint a technikusok. Ugyanakkor az ÁFSZ egy másik táblája azt mutatja: a gépészmérnökök havonta átlagosan 276 ezer forintot kerestek 2004-ben. Néhányan felületesen azt a következtetést vonják le ezekből az adatokból és teszik közhírré, hogy ezek szerint az egyetemi végzettség híján a gépésztechnikusok havi 48 ezer forintot keresnek. A statisztikai adatok felelőtlen felhasználása számos fórumon – cikkekben, konferenciákon – megfigyelhető. A kiragadott információk, a statisztikai adathalmaz értelmezés nélküli használata félrevezethetik az embereket.

Az FN utánajárt, mi rejlik az országos bérstatisztikák mögött, és mit mond erről az Ecostat gazdaságkutató főosztályvezetője, valamint a két legmegbízhatóbb jövedelemfelmérést végző hazai tanácsadó cég vezetője.

A szakértők szerint az országos bérstatisztikák a fizikai munkakörök átlagos keresetét megbízhatóan becsülik, míg a szellemi foglalkozásúaknál már jelentősen alulbecslik a valóságos fizetéseket. Az ÁFSZ statisztikái szerinti vezetői bérek inkább a tapasztaltabb szakértők fizetésének felelnek meg a valóságban.

Félrevezető információk

„Fenntartásokkal kell kezelni az ilyen nagy összesítő statisztikákat” – mondta el a FigyelőNetnek Ékes Ildikó, az Ecostat gazdaságkutató főosztályvezetője. Szintén felületesnek és félrevezetőnek érzi az adatok önkéntes kiragadását Kerti Piroska, az ösztönzésmenedzsmentre szakosodott Watson Wyatt tanácsadó cég magyarországi képviselője. Az átlagokat tükröző számok felhasználásához rengeteg finomító háttér-információra van szükség: például a pénztárosok fizetésének közelebbi vizsgálatakor Ékes Ildikó is meglepődött azon, hogy milyen hatalmas volt a szórása a relatíve alacsonynak számító keresetnek. „Előfordulhat, hogy akár több százezer forintos szórással találkozunk egy-egy szakma átlagos fizetésénél” – hívja fel a figyelmet Ékes Ildikó.

Hasonló problémákról beszélt Hettinger Tamás, a jövedelemfelméréseket végző Hay Group tanácsadó cég munkatársa, aki szerint a munkaköri vagy az állománycsoporti kategóriák túl tágak. Az adat, hogy egy igazgató 301 732 ezer forintot keres havonta, nem sok mindent mond a szakemberek számára, akikben azonnal további kérdések fogalmazódnak meg: mekkora vállalat igazgatójáról van szó, melyik ágazatban tevékenykedik a cég, milyen területért felelős az igazgató, mekkora anyagi felelőssége van, és mekkora döntési szabadsága?

Nem beszélve arról, hogy az országos bérstatisztikák a keresetek szakmák szerinti meghatározásához a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerét (FEOR) használják. Az adatszolgáltatásra kötelezett munkáltatók sokszor nehezen értelmezik a FEOR kategóriáit, mint például az „egyéb magasan képzett ügyintézőt”. A tényleges feladatkörök gyakran nem párosíthatóak a FEOR-számokhoz. Végül kínjukban sorolják be valahova az alkalmazottaikat. „Ha a kategória nem fedi a munkakör tartalmát, összehasonlításokra és elemzésekre nem lesz alkalmas” – mondja Kerti Piroska. A jövedelemfelmérést végző tanácsadó cégeknél elsődleges szakmai szempont, hogy almát hasonlítsanak össze almával, vagyis pontosan sorolják be a vállalati munkatársakat az egyes munkaköri pozíciókba. Így tudják elkerülni az egyes kategóriák összekeveredését. El kell dönteni, hogy munkakör vagy személy alapján készülnek az összesítések. Az ilyen kérdések tisztázatlansága később nagy kavarodásokat okozhat. Például ha valaki recepciósként dolgozik egy tanári diplomával, kérdés, hogy fizetése a felsőfokú végzettségűek kategóriájába számítson-e, vagy inkább a munkakörének megfelelően a nem szellemi foglalkozásúaké közé.

Megbízható módszertan

Bár tökéletes felmérés nincs, a szakemberek szerint a megbízható elemzéshez fontos a vizsgált javadalmazási elemek pontos definíciója, az adatok bizalmas kezelése, a munkakörök összehasonlíthatósága, a megfelelő adatgyűjtés és ellenőrzés, az adatok feldolgozásánál a súlyozás.

Megközelítésnek jó

Ékes Ildikó azonban még mindig a FEOR-alapú besorolást tartja a rendelkezésre álló lehető legjobb módszernek ahhoz, hogy országos szintű elemzéseket lehessen készíteni. Ugyanakkor az adatok értelmezésekor és felhasználásakor maga is használ tanácsadó cégek által elkészített elemzéseket, hogy megtudja, valóban reálisak-e az adatok. Kerti Piroska szintén egyetért azzal, hogy ilyen statisztikákra szükség van, hiszen egy Magyarországra tartó nemzetközi cég vezetőinek értékes információt tud szolgáltatni a tervezendő bértömeg hozzávetőleges nagyságáról. Ugyanakkor ezek a nagy adattáblák inkább orientációnak elegendőek. Hettinger Tamás szerint szintén jó, hogy készülnek ilyen összesítő statisztikák, hiszen 18 ezer foglalkoztatót igyekeznek elérni egy ilyen felmérés során, és a bérek kialakításánál kiindulópontnak megfelelhetnek egy vezető számára.

Ékes Ildikó szerint az ilyen adathalmazokból inkább a tendenciára érdemes következtetni, és nem konkrét számokat kiragadni. Az országos bérstatisztikák inkább orientációs pontot jelenthetnek a gazdaság szereplőinek. Mindenképpen általánosítás azonban azt kijelenteni, hogy Magyarországon egy programozó 172 139 ezer forintot keres.

Véletlenszerű és pontatlan

Ilyen általánosításokat már csak azért sem szerencsés kijelenteni, mert az országos bérstatisztikáknál rengeteg kereseti elemet nem vesznek figyelembe. A mozgó bér és az egyéb juttatások sem jelennek meg az összesítő adatokban. Feltehetően ennek köszönhető, hogy a magasabb beosztásúak és egyes szellemi foglalkozásúak bére messze elmaradhat a valóságtól, mivel az ő javadalmazási csomagjukban már nagyobb szerepet kapnak ezek az elemek.

Tovább torzítja az adatokat a magyarországi speciális fizetési gyakorlat: nagy cégeknél sem ritka, hogy a fizetés egy részét be sem vallják, hanem zsebből zsebbe vándoroltatják. De a bejelentett bér mellett sokan megbízási vagy vállalkozói szerződéssel is foglalkoztatva vannak munkaadójuknál, ami szintén kimarad az országos bérstatisztikából, hiszen az állami szerveknek a cégek nem fogják kiszolgáltatni magukat.

Az ilyen nagy adatfelvételek ráadásul igen pontatlanok is. A tanácsadó cégek ügyelnek a folyamatos minőségbiztosításra, így a jövedelemfelmérésben részt vevő cégeknek a Hay Group és a Watson Wyatt munkatársai is személyesen segítenek a kérdőívek kitöltésében, valamint később, az adatok feldolgozásakor szintén visszakérdeznek, ha úgy érzik nem reális számokat kapnak. „Ha ezekre nem figyelünk, nem lesznek megbízhatóak az adatok” – hangsúlyozza Kerti Piroska. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak történő adatszolgáltatás ugyan kötelező a magyar foglalkoztatók számára, a kérdőívek visszaküldése messze nem teljes körű. Az ÁFSZ munkatársának elmondása szerint a kis cégek nem igazán fegyelmezettek a kérdőív visszaküldésében, jellemzően a nagyobb foglalkoztatóktól kapják vissza a bekért adatokat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.