A szakszervezetek, a munkaadói szervezetek és a kormány is egyetért az elkészült törvénytervezet elveivel, amely az új adózási formát szabályozza – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfő délelőtt. Az elektronikus sajtó és a kereskedelmi televíziók képviselői is egyeztettek a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel az elkészült jogszabálytervről. Két nyitott kérdés maradt, melyet a kormány továbbra is az érintett felek bevonásával igyekszik megválaszolni.
Az új jogszabályt november 15-én terjesztik a parlament elé, amely megszavazása esetén 2006. január 1-jével lesz hatályos. A moratórium a következő év júniusának végén fog lejárni. „A korábban esetleg vitatható szerződések tartalmát sem az adóhatóság, sem a munkaügyi ellenőrök nem fogják vizsgálni. Az érintett munkavállalók és munkaadók a moratórium lejárta előtti időre gyakorlatilag amnesztiát kapnak” – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
Nyitott kérdések
A kormánytagok szerint a végleges törvénytervezet szövege eloszlatja az alkotmányellenességi aggályokat. Egyelőre azonban még nem határozták meg, hogy pontosan mely szakmák képviselői választhatják az új adózási formát, de a behatároló irányelveket már igen. Ezek szerint a véleménynyilvánítást lehetővé tevő szakmák, valamint a művészeti önkifezejezést végzők tartozhatnak majd az elhózók körébe. A kormány az elvi lehatárolás elvégzésével véli megoldottnak az alkotmányosság kérdését. „A jelenlegi törvénytervezet kiállja az alkotmányosság próbáját. Reméljük, hogy azok az adószakértők, akik egy korábbi tervezet alapján vélték aggályosnak az új adózási formát, a végleges jogszabályszöveg elolvasása után felülvizsgálják álláspontjukat”- mondta Csizmár Gábor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.
A törvénytervezettel kapcsolatos másik nyitott kérdés, melynek megválaszolását az érintett szakszervezetek és munkaadók is szorgalmazzák, hogy milyen körülmények közötti és milyen munkavégzés minősül majd leplezett munkaviszonynak. A színlelt szerződések pontos kritériumrendszerét a szaktárcák az érintett szervezetekkel közösen fogják kidolgozni november 15-ig.
Felemelt értékhatár és amnesztia
A törvénytervezet értelmében az ekho mértéke nem változott, a munkaadókat továbbra is 20, a munkavállalókat 15 százalék adó és járulék megfizetése terheli, azonban a felső értékhatár a korábban megállapított éves 10 millió forintról a kereskedelmi televíziók lobbijának hatására 25 millió forintra módosult.
A 2006. június végén lejáró moratórium előtti időszakra a munkaadók és munkavállalók gyakorlatilag amnesztiát kapnak, az esetlegesen vitatható szerződéseket visszamenőlegesen nem fogják az ellenőrző hatóságok vizsgálni. Gyurcsány Ferenc egyértelműen kifejezte, hogy az új szabályozással az a céljuk, hogy a fenyegetettség érzése megszűnjön.
Jogviszonytól független
Az eredeti elképzelések értelmében ekhót csak azok a dolgozók választhattak volna, akik munkaviszonnyal rendelkeznek. Csizmár Gábor szakminiszter azonban egyértelműen megerősítette, hogy a jogviszonytól függetlenül választható lesz az ekho, vagyis a megbízási és vállalkozói szerződéssel foglalkoztatottak is fizethetik majd az új adózási forma szerint közterheiket a minimálbér feletti jövedelmük után.
Az ekhózott jövedelem után az érintett munkavállalók arányos pénzbeni egészségbiztosítási valamint nyugdíjbiztosítási szolgáltatásokra lesznek majd jogosultak. Az ekhó választásával azonban a természetbeni egészségbiztosítási ellátásra jogosulttá válnak a magánszemélyek.
