Manapság kortól függetlenül, minden új alkalmazottnak át kell esnie a három hónapos próbaidőn. Ha nem is gyakran, de előfordul, hogy lejárta után elküldik az újonnan felvett munkatársat. Nem illeszkedett be az új közösségbe, vagy személyisége és munkastílusa nem felel meg a munkaköri elvárásoknak – ezek a leggyakoribb indokok. A próbaidő alatt fokozottan kell figyelniük az “újoncoknak” arra, hogy ne vétsenek a vállalati kultúra íratlan szabályai ellen, és igyekezzenek megfelelni főnökük várakozásainak.
Tudni kell váltani
Az új munkatárs által elkövethető egyik legnagyobb hiba, ha élesen kritizálja az új munkahelyen bevett módszereket. De már az is visszatetszést kelt, ha az újonc vezető beosztást tölt be, és azonnal a régi csapatával megszokott munkamódszereket próbálja bevezetni. Szinte kizárt, hogy később jó együttműködés alakuljon ki új beosztottjai és közötte.
Rendkívül kínos, ha valaki alulöltözötten vagy túl elegánsan jelenik meg az első nap új munkahelyén. “Ilyenkor a legjobb nem feltűnő ruhadarabokat választani” – ajánlja Juhos Andrea, a DBM ügyvezető igazgatója, karrier-tanácsadó. Az első benyomás mély nyomot hagy a többiekben. Hiába öltözik később az új alkalmazott a társaihoz, az első nap alapján „másnak” fogják elkönyvelni.
Bár nehéz mindenki nevét megjegyezni rögtön az első napon, a karriertanácsadó szerint ez mégis nagyon fontos. „Ha nem érti a neveket a bemutatkozáskor, inkább kérdezzen vissza rá – javasolja Juhos Andrea. – A többieknek azt kell érezniük, hogy érdeklődik irántuk.”
Az érdeklődés rokonszenvet ébreszt
A próbaidő alapszabálya: kérdezni, kérdezni, kérdezni. Már az első napon érdemes minél több kérdést feltenni. Az új főnökkel azonnal ajánlatos tisztázni, hogy mik lesznek az új beosztott feladatai, mi lesz a hatásköre és felelőssége. „Sokan elfelejtik, de taktikai szempontból is lényeges, hogy az újonc tudja, kikhez fordulhat, ha nincs ott a közvetlen felettese – mondja a karrier-tanácsadó. – Ezzel az is elkerülhető, hogy folyamatosan a főnökét nyaggassa.”
A kollégákat pedig a munkahelyi szokásokról érdemes kifaggatni. „Az újonc gyakran észre sem veszi, hogy vét a megszokott normák ellen. Ha valaki a korábbi munkahelyén megszokott egy órás ebédszünetre távozik, akár hetekig sem veszi észre, hogy a többiek a számítógép előtt kapnak be egy szendvicset” – meséli a karriertanácsadó, akinek egyik ügyfele emiatt került szembe új kollégáival: azok természetesen elvárták volna, hogy neki is csak 20 perc pihenő járjon délben.
Az alkalmazkodást szolgálja a vállalati dokumentumok mielőbbi elolvasása. Az új alkalmazottnak nem szabad sajnálnia akár egy-két órát sem arra fordítani, hogy kutakodjon, és olvasgasson, például az éppen futó projektekről.
Status quo
A próbaidőn levő munkavállalónak nem ajánlatos változtatásokat kezdeményeznie és egyénieskednie. Először meg kell ismerni a status quot, neki kell alkalmazkodnia a többiekhez, hogy később az ő véleményét is konstruktívan fogadják.
„A próbaidő tulajdonképpen vizsga az újonnan felvettnek – mondja Juhos Andrea. – Ha nem állja meg a helyét, akár el is küldhetik.” Éppen ezért érdemes már a főnökkel folytatott első beszélgetésen rákérdezni arra, hogy a felettes miben méri a sikert, melyek a legfontosabb elvárásai. Így az „újonc” nem lepődhet meg később, ha elküldik.
„Mindenképpen ajánlom mindenkinek, hogy hat hét után, körülbelül a próbaidő felénél üljön le még egyszer főnökével, és kérdezze meg, mennyire elégedett a munkájával, kérjen amolyan mini teljesítményértékelést” – javasolja a karrier-tanácsadó. A felettes számára általában nem visszatetsző, ha beosztottja ilyen beszélgetést kezdeményez. Az esetleges kritika után pedig még bőven van idő arra, hogy a próbaidőn lévő munkavállaló változtasson viselkedésén, munkastílusán.
