Nem túl sok az adórendszerben az olyan kedvezmény, amely kifejezetten a hátrányos helyzetűek – megváltozott munkaképességűek, munkanélküliek, idősebbek – foglalkoztatására bírná rá a munkaadókat. Adószakértők szerint ez nem is nagy baj, mert e téren – az egyébként sem egyszerű adószabályok további bonyolítása helyett – inkább a közvetlen támogatások a kívánatosak.
A társasági adótörvény jelenleg kétféle kedvezményt kínál a hátrányos helyzetűeket foglalkoztatóknak. (Ezek az egyéni
Ki a munkanélküli?
A társasági adótörvény szerint munkanélkülinek az minősül, aki legalább 6 hónapig a megyei munkaügyi központ által nyilvántartott állástalan volt, vagy munkanélküli-segélyben, illetve a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesült. Ide sorolja a jogszabály azokat is, akik ezen lehetőségeket már kimerítették, ám továbbra is együttműködtek a munkaügyi központtal. Kedvező szabály, hogy az előbbi feltételek fennállása szem-pontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amíg a magánszemély munkanélküli, terhességi, gyermekágyi vagy gyermekgondozási segélyben részesül, avagy katonai, esetleg polgári szolgálatot teljesít, sőt még az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés idejét sem kell figyelembe venni.
A másik kedvezmény szerint a korábban munkanélküli személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék ugyancsak csökkenti a munkaadó adózás előtti eredményét, s természetesen e járulék költségként is elszámolható. Itt feltétel, hogy az illetőnek ne leépítéssel teremtsenek helyet (a kedvezmény nem jár, ha a szóban forgó dolgozó alkalmazása idején, illetve a fél évvel korábbi időszakban rendes felmondással elküldtek valakit ugyanabból a munkakörből), továbbá az ily módon felvett munkanélküli a megelőző hat hónapban nem dolgozhatott az adott cégnél.
NEGYVENÖT FELETT. Az időseb-bek elhelyezkedési nehézségeit látva a jövő évi adó- és járulék-törvények meghozatalakor a pártok és a kormányzat igyekeztek közvetve is ösztönözni a munkaadókat arra, hogy ne csak a fiatalokkal számoljanak. Az MDF képviselői például azt szerették volna elérni, hogy ne kelljen járulékot fizetni a 45 éven felülieknek fizetett munkabér után. A kormány javaslata ennél jóval szerényebb volt, s végül erre adta áldását a képviselők többsége. Ennek lényege, hogy az 50 éven felüli tartós munkanélküliek foglalkoztatása esetén fizetendő havi 3450 forint tételes egészségügyi hozzájárulás visszaigényelhető. Ugyanez vonatkozik a gyes-ben vagy gyet-ben részesülőkre, akik munkaügyi szempontból szintén előnytelen helyzetben vannak.
A foglalkoztatási törvény szerint minden 20 főnél többet foglalkoztatónak 5 százalékban megváltozott munkaképességűeket kell alkalmaznia. Ha ezt nem teszi meg, akkor a hiányzó létszám után 2003-ban fejenként évi 37,3 ezer forint rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni, januártól viszont ennek többszörösére, várhatóan 117,6 ezer forintra emelkedik az évente fizetendő penzum. A kormányzat reményei szerint az alaposan megemelkedett járulék arra ösztönzi majd a munkaadókat, hogy nagyobb számban alkalmazzanak megváltozott munkaképességűeket.
