A legtöbb cég a felvételi interjút tartja a kiválasztás legfontosabb és legmeghatározóbb részének. Az álláskeresés sikerességét ez a beszélgetés befolyásolja a legnagyobb mértékben, a végső döntés 70-80 százalékban az itt kialakult benyomásoktól függ. Éppen ezért a jelentkezőknek különös figyelmet kell fordítaniuk az interjú minden mozzanatára, köztük az “öngyilkos” megjegyzések és viselkedések elkerülésére. Lássuk, mit tanácsolnak a tapasztalt fejvadászok!
Az első és egyik legfontosabb szabály, hogy a felvételizőnek nem szabad a korábbi munkahelyét szidnia, rosszakat mondania róla. Ezt minden fejvadász negatívumként emelte ki. Fazekas Zsolt, a Hill International ügyvezető igazgatója árnyaltabban fogalmaz: “Természetesen mondhat rosszat is a pályázó – egy munkahely sem tökéletes -, de tegye hozzá, hogy ő mivel próbált javítani a helyzeten. Ezzel a negatív hangvételt konstruktívvá tudja átalakítani.”
Több fejvadász kiemelte a pontosság jelentőségét. Aki öt percet meghaladó késését nem jelzi előre telefonon, már rosszul indul az interjún. “Abszolút fekete pont, ha valaki nem jön el a megbeszélt interjúra, és ezt nem is jelzi telefonon – mondja Fazekas Zsolt – Inkább módosítsa az időpontot, de mindenképpen jelentkezzen.”
Arrogáns? Köszönjük, nem!
A német Westerwelle Consulting cég 150 cég HR munkatársát kérdezte meg, melyek azok a baklövések, amelyek azonnal padlóra küldik a jelentkezőt.
• Az arrogáns és nem őszinte jelentkezőket kedvelik a legkevésbé. A túlzott magabiztosságot mutatók esélyei vészesen csökkenek az interjú során. Meglepő eredmény volt, hogy a HR-esek inkább választanak bizonytalan embereket cégük új munkatársaként, mint magabiztosat.
• Az udvariasság és a pontosság még mindig elengedhetetlen.
• Az előkészülés és a motiváció kötelező. Az interjúalanyok előzetesen informálódjanak a cégről, és lelkileg is felkészültek, érdeklődőek legyenek.
• Szemkontaktus és a bérkérdések. Elfogadhatatlan, ha valaki folyamatosan elkalandozik, és nem figyel a szemkontaktusra. Egyértelmű elutasításra talál az, aki túl korán kezdi el feszegetni a fizetés témáját.
Az Adecco Magyarország munkatársai szerint nem szerencsés, ha az álláskereső felkészületlenségéről tesz tanúbizonyságot a munkát kínáló cégről. Ennek jele, ha a pályázó nyílt végű kérdéseket tesz fel, és nem mutat érdeklődést a pozíció és a cég mélyebb megismerése iránt.
Aki nem tudja határozottan képviselni erősségeit, kompetenciaterületeit, az ne számítson sikerre. Szintén fontos, hogy az estleges kompetenciabeli hiányosságok pótlásához szükséges lépések megtételére szándékot mutasson.
A felvételizőknek érdemes tudatosítaniuk magukban a nem verbális kommunikációs mintákat, például a rossz szokások kiszűrése végett – tanácsolják az Adecco munkatársai. A testbeszéd és az öltözködés fontos az első benyomás szempontjából, az utóbbi esetében az egyetlen kritérium, hogy valaki ápolt legyen. Az interjúztatókban nem az kelt visszatetszést, ha valaki farmerban van, hanem ha az a farmer régi, kopott, esetleg még koszos is.
A munkakörrel kapcsolatos terveket tisztázatlansága szintén negatívumként írható a felvételiző számlájára. Ha valaki az ilyen típusú kérdésekre “nem tudom”-mal felel, nagy valószínűséggel tovább folytathatja az álláskeresést. Szintén rossz, ha a pályázónak nincsenek céljai és elképzelései a fejlődésére vonatkozóan.
Az önéletrajznak nem szabad hazudnia. Ha a jelentkező nyelvtudása nem éri el az ott feltüntetett szintet, például nem tud azonnal idegen nyelvre váltani, erősen romlik a hitelessége.
Magasabb pozíciókra (körülbelül 300 ezer forintos fizetés feletti kategória) pályázóknak ügyelniük kell arra is, hogy ne kezdjék el túl korán feszegetni a bér és egyéb juttatások kérdését – figyelmeztetnek az Adecco munkatársai. Maga alatt vágja a fát, aki már az első interjún a béralku kezdeményezését erőlteti, illetve még azelőtt érdeklődik a juttatási csomagról, mielőtt a munkavégzés fontosabb kérdéseit megbeszélték volna. Nem szerez jó pontokat az sem, aki azt hangsúlyozza, hogy a munkaidő lejárta után pontban el kell mennie.
Evidens?
“Gyakori hiba, bár a jelentkezőknek fel sem tűnik, hogy általánosságban beszélnek múltjukról – sorolja tovább Fazekas Zsolt – Tökéletesen ismerik azt az iparágat, ahonnan jöttek, természetesnek vesznek bizonyos tényeket. Csakhogy a fejvadásznak a konkrétumok ragadnak meg a fejében. Érdemes tehát pontosan fogalmazni, említeni például a cég nevét, az üzletkötés pontos nagyságrendjét.”
A szokásos mondatok puffogtatását is érdemes kerülni. “Arra kérdésre, hogy miért vált munkahelyet, gyakran azt a választ kapjuk: a mostani munkahelyem nagyon jó, de én még kihívóbb munkát szeretnék. Ez a válasz azonban nagyon gyanús, nehezen hihető – hoz még egy példát Fazekas Zsolt – Ilyenkor jobb, ha a pályázó valamilyen racionálisabb indokkal áll elő, még ha az negatív is.”
