Együttesen 349 milliárd dollárnyi összeget fektettek be tavaly a világ országaiban. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezete (UNCTAD) most közzétett jelentése a fejlett és a fejlődő országok közötti különbség csökkenéséről számol be. A közép- és kelet-európai régión belül a működőtőke-import kétharmada Csehországba, a vezető helyét őrző Magyarországra és az egyre nagyobb szeletet kihasító Lengyelországba vándorolt.

A kormány a költségvetés készítésekor jövőre átlagosan 14,5 százalékos bruttó bérnövekedéssel kalkulált. A számításokba azonban némi hiba csúszott. Néhány héttel ezelőtt ugyanis a kabinet a Közalkalmazottak Érdekegyeztető Tanácsában már megállapodott abban, hogy az ide tartozó dolgozók bére átlagosan 16 százalékkal nő, ami – alapul véve azt, hogy minden 1 százalékos nominális növekedés 3,8 milliárdos kiadással [...]

A lakástakarékpénztárak ügyfeleinek jelentős hányada azonnal hitelhez óhajt jutni. Ez azonban nem mindig sikerül: vagy azért, mert az adott hitelintézet nem folyósít kölcsönt, vagy azért, mert az ügyfél ráébred, hogy ezáltal kedvezményes helyett a piacon érvényes kamatot kell megfizetnie.

Úgy tűnik, a GSM mobiltelefonokat gyártó világcégek csupán értékesítési piacnak tekintik Magyarországot - más jellegű befektetéseket ugyanis egyik társaság sem tervez a közeljövőben hazánkban.

A távközlés világméretű liberalizációja sokkal ellentmondásosabb annál, mint első pillantásra gondolnánk. A belföldi piacok megnyitása nyomán a szolgáltatások választéka ugyan bővül, az árak pedig csökkenek - ez kétségkívül jó a fogyasztóknak -, ugyanakkor a fejlődő országok gazdasága kiszolgáltatottá válhat a multinacionális vállalatoknak.

Németország és Franciaország újabb vitájával ismét felszínre került az EU bővítésének és/vagy mélyítésének korántsem újkeletű problémája. Az unió jövője szempontjából kulcsjelentőségű két állam eltérően vélekedik a feladatok sorrendjéről. A franciák elsőbbséget adnának a belső reformoknak, míg Németország szerint a bővítést és a reformokat együtt kell végrehajtani.

Senki sem ütközik meg azon, hogy Figaro, a borbély – bármennyire pletykás foglalkozás is az övé – sok házhoz jár borotválni. Értesülései nem bennfentesek, legfeljebb hálószobatitkok, nem befolyásolják az üzleti döntéseket. Egészen más a cégek “figaróinak” megítélése a világ jelentős részében. Óriási port vert fel például a Lopez-ügy: a “meleg karosszékváltás” két autóóriás között. Alaposnak [...]

Az év eleji 24,9 százalékos tarifaemelés után újabb korrekcióra készül a Budapesti Közlekedési Részvénytársaság (BKV). Az október elsejétől esedékes emelés mértékére több változatot is készítettek: 16 és 26 százalék között bármekkora drágulás elképzelhető. A fő cél természetesen a veszteségek csökkentése. A társaságnak ugyanakkor a Világbank elvárásainak is eleget kell tennie, hogy fejlesztéseihez megkaphassa a további kölcsönöket.

Várhatóan megvalósul a páneurópai kumulációs övezet létrehozóinak szándéka, s azok a gyártók, amelyek eddig övezeten kívülről vásároltak nyersanyagot vagy alkatrészt, megpróbálják ezeket páneurópaiakkal helyettesíteni - ha lehet. A váltás azonban nem megy egyik napról a másikra, mint ahogy nehézségeket okoz az érintetteknek a vámkezeléssel járó, megnövekedett adminisztráció is.

A Budapesti Közlekedési Vállalatot 1996. január elsejével alakította át a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat részvénytársasággá. Saját tőkéje ekkor 178,9 milliárd forint volt. Ennek döntő többsége tárgyi apportból állt (az ingatlanok értéke 114 milliárd forintot, a gépállományé pedig 60 milliárd forintot tett ki); a cég pénzeszközei csupán 426 millió forintra rúgtak. A BKV vezetése mindazonáltal nem tartja [...]

A tőkemegfelelési mutató valójában az úgynevezett súlyozott eszközkockázati arányt takarja. Ezt úgy kaphatjuk meg, ha a korrigált szavatolótőkét és a korrigált súlyozott eszközök kockázati céltartalékkal csökkentett mértékét elosztjuk egymással.

EMELKEDNEK AZ ENERGIAÁRAK. Az energiaárak szabályozásáról a napokban hét rendelet jelent meg. Ezek szerint október elsejétől a lakossági gázár 3,5 százalékkal, az ipari pedig 3 százalékkal lesz magasabb; a villamos áramnál az emelés mértéke 6,9, illetve 6,5 százalékos. Nő a távhő ára is, ám az, hogy a 4,5 százalékos emelkedésből mennyi jut majd a fogyasztókra, [...]

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alapvetően sikeresnek minősítette Budapest gazdálkodását. A főváros likviditási helyzete az előző évekhez képest lényegesen jobb, ami elsősorban a tavaly és a tavalyelőtt befolyt 25,7 milliárdos privatizációs bevételnek köszönhető (a tervek összesen 12,6 milliárd forinttal számoltak). Megszűnt a vagyonfelélés, ugyanis a felhalmozási bevételeit a főváros nem működésre költi. A számvevők kifogásolták, hogy [...]

A Bizományi Kereskedőház és Záloghitel (BÁV) Rt. 766 390 törzsrészvényének nyilvános forgalomba hozatalával és tőzsdei bevezetésével lezárul a cég öt éve húzódó privatizációja. Az 1000 forint névértékű papírokat 1400 forintos kibocsátási árfolyamon lehet jegyezni szeptember 29-től a K&H Brókerháznál és a K&H Bank fiókjaiban. A névre szóló részvényekből a BÁV Rt. munkavállalói számára 60 ezret, [...]

Digitális és mobil alközponti szolgáltatásokra egyidejűleg képes a Matávcom e héten bemutatott DECT-rendszere. A technikai újdonságot különösen a kis alapterületű létesítményekben érdemes alkalmazni, ahol szükség van az ISDN bázisú adatés beszédtovábbításra is.

A terjeszkedés stratégiáját követő Gardénia Csipkefüggönygyár Rt. közelmúltbeli szlovákiai áruháznyitása után Horvátországban is igyekszik erősíteni kereskedelmi pozícióit. Az osztrák többségi tulajdonban lévő – a Budapesti Értéktőzsdére az idén bevezetett – győri cég ennek érdekében franchise-rendszerű üzlethálózat létrehozásán fáradozik a délszláv államban. Az üzlethálózat bázisát a tavaly alapított Gardénia Croatia jelenti majd. A Gardénia tavalyi jó [...]

A nyugdíjalapok esetében két fő típust – a szolgáltatással meghatározottat (defined benefit), illetve a befizetéssel meghatározottat (defined contribution) – szokás megkülönböztetni. Előbbi ígéretet tesz adott mértékű nyugdíj folyósítására – a nyugdíjbamenetelig fizetendő díj ellenében. Működtetésében kiemelten fontos szerepe van az alap biztosításmatematikusának, akinek a kötelezettségvállalás pillanatában a tag haláláig – akár fél évszázadra előre – [...]

Egyesülési tárgyalásokba kezdett a világ negyedik és hatodik legnagyobb könyvvizsgáló cége, a Coopers & Lybrand és a Price Waterhouse - jelentették be a múlt héten New Yorkban. Ezzel alaposan megváltozhat a világszerte vezetőnek számító hat könyvvizsgáló cég, a Big Six - illetve jövőre már talán csak Big Five - erősorrendje.

Bár az Európai Megállapodás módosított jegyzőkönyve célként említi az adminisztratív terhek könnyítését, a szállítók ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalják. Fekete Antal vámszakértő szerint főként a jogszabályi változásokat nehezebben követő kisebb exportőröknek okoz gondot a kedvezményes szállításhoz szükséges EUR.1 bizonyítvány kitöltése, kérvényezése és a szükséges dokumentumok bemutatása. A Figyelő információi szerint azonban nagyobb cégekkel is előfordul, [...]

A TOP 200 vállalkozásai az elmúlt évben összesen 4,8 billió forint nettó árbevételt értek el, s ezzel a nemzetgazdasági teljesítmény egyharmadát adták. Az adóhivatal több mint százezer kettős könyvelést végző vállalkozás adatait elemezve állította össze az elmúlt évi éllovasok listáját. A TOP 200 adatai - elemzésekkel kiegészítve - lapunkkal egy időben jelennek meg.

A 8 százalékos tőkemegfelelési mutató elérését már a pénzintézeti törvény (pit) is kötelezővé tette a bankok számára. Tavaly év végén két bank mégsem érte el az előírt szintet. Ugyanakkor több hitelintézet is feltűnően magas aránnyal rendelkezett, ami törvényes szempontból nem, a banki tevékenység minőségét illetően azonban annál inkább aggályosnak tekinthető.

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény - teljesen természetes módon - kötelezettségeket ró a pénztárakra. Emellett ezen intézmények persze saját maguk is vállalhatnak kötelezettségeket. Ezekről a törvény több helyütt is említést tesz, anélkül azonban, hogy egyértelműen definiálná azokat. Ha tehát meg szeretnénk válaszolni azt a kérdést, hogy a pénztár mégis milyen kötelezettségeket vállalhat vagy kell váll

Hivatalosan is megnyitotta kapuit az elmúlt héten a holland Rabobank két magyar leányvállalata. A páros elsősorban az élelmiszer-gazdaság finanszírozásába kíván bekapcsolódni. Terveik között szerepel néhány - a hazai piacon még kevéssé ismert - banki és befektetési termék forgalmazása is.

A forrásokban igencsak szűkölködő hazai kórházakban jelentős költségmegtakarítás is elérhető lenne a Világbank 17 millió dolláros kölcsönéből, illetve a magyar kormány 8 millió dolláros támogatásából létrehozandó Kórházvezetést Támogató Információs (KTI) programmal. Ha ez a rendszer működne, akkor a szakértők szerint az idei 126 milliárd forintos állami támogatást akár 15 százalékkal is mérsékelni lehetne, s eközben nőne a gyógyítás hatékonysága.