Forrás: WIIW és nemzeti statisztikák t 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. (előzetes adatok) Csehország 56,7 11,1 20,8 10,0 9,8 Lengyelország 70,3 43,0 35,3 32,2 29,0 Magyarország 35,0 23,0 22,5 18,8 29,0 Szlovákia 61,2 10,0 23,2 13,4 12,0

A hatályos rendelkezések szerint nem kell egész évben rendelkezésre állni az ellátás biztonságát szolgáló kvótának. Ennek megfelelően hullámzott tavaly a biztonsági készlet, pedig becsülhetetlen, mikor lesz (lehetett volna) szükség rá. Az 1995 január végén regisztrált készlet június végén kevesebb mint a felére, az új termés betakarításakor, július végén ennél is kevesebbre, az éves minimumra csökkent. [...]

A március 31-i határidőig valószínűleg mind a négy érintett pénzintézet (Magyar Hitel Bank, Kereskedelmi és Hitelbank, Mezőbank, Takarékbank) eleget tesz a tavaly decemberben megújított bankkonszolidációs szerződések azon részének, amely előírta: készítsenek tervet állami tulajdonban lévő részvényeik értékesítésére. Az eddig benyújtott privatizációs elképzelések egy pontban szinte szóról szóra megegyeznek: valamennyi bank legfeljebb két éven belül magánkézbe [...]

Magyarország, miután Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter az OECD párizsi székházában e hét péntekjén ellátja kézjegyével a csatlakozási dokumentumokat, 27. tagként belép a legfejlettebb országok klubjába, s így először válik részévé egy euroatlanti gazdasági integrációnak. Ezzel az európai uniós tagságnak is teljesült egy informális feltétele. A lépés jelentősége abban is áll, hogy a nemzetközi [...]

Forrás: WIIW és nemzeti statisztikák 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. (előzetes adatok) Csehország -14,2 -6,4 -0,9 2,6 4,5 Lengyelország -7,0 2,6 3,8 5,1 6,0 Magyarország -11,9 -3,0 -0,8 2,8 2,0 Szlovákia -14,5 -7,0 -4,1 4,8 4,5

Bármennyire óvatosan nyúlt is Alain Juppé francia kormányfő a száz százalékban állami tulajdonú France Telecom dossziéjához, a tiltakozási hullám szinte azonnal megindult. Pedig a részleges privatizációt csak fontolgató kormányfő mindössze párbeszédre kérte a telefontársaság elnökét, egyúttal biztosítva az érintetteket, hogy a vállalat tulajdoni átalakulása nem változtatna az érintettek közalkalmazotti státuszán. Juppé ígéretet tett arra, hogy [...]

Évente akár egymilliárd forinttal is több juthat ezentúl a “múzsáknak”, ha az országgyűlés megszavazza a kulturális járulékalap kiszélesítésére tett indítványt. Akár százmillió forinttal is szegényebbek lehetnek évente a magyar napi- és hetilapok kiadói, ha kulturális járulékot kell fizetniük a hirdetési bevételeik után. Márpedig a múlt héten egyre inkább úgy tűnt, hogy a törvénykezési “malomban” felőrlődik [...]

Az EU március 29-én kezdődő kormányközi konferenciájának feladata a Maastrichtban megkötött, az Európai Pénzügyi Unió létrehozására vonatkozó egyezmény felülvizsgálata. Az értekezletre (Inter-Govermental Conference – IGC) az utóbbi hónapok fejleményei árnyékot vetnek. Az árnyék neve: munkanélküliség. Az eredetileg kitűzött feladatokkal így különleges körülmények között kell megbirkózni. Már a torinói EU-konferencia előtt világos volt, hogy a közös [...]

A százmilliárd forintnyi összeggel gazdálkodó Munkaerőpiaci Alapot felügyeli majd az Országos Munkaerőpiaci Tanács (OMT), amely – több hónapos késéssel – a múlt héten tartotta alakuló ülését. A munkavállalók, munkaadók és a kormányzat 3-3 képviselőjéből álló testület feladata lesz az is, hogy előkészítse annak az önkormányzatnak a felállítását, ami az egész munkaerő-piaci szervezetet fogja működtetni, s [...]

A kormányközi értekezlet fő kérdése: el lehet-e indítani 1999. január 1-jén az “euro”, az egységes európai pénznem karrierjét. A hirdetési kampányra már félretettek sok millió dollárt. A torinói nyitány pillanatában azonban egyre több “halasztási forgatókönyv” került forgalomba. Torinóban tavasz van, de az értekezlet feltételei fagyosak, és nemcsak a munkanélküliség árnyéka miatt. Hiszen maga a munkanélküliség [...]

A tavalyi év során már “csupán” valamivel kevesebb mint harminc doboz gyógyszert vásárolt egy átlagos magyar állampolgár. A vényellenőrzési rendszer legfrissebb adatai szerint azonban olyan is akadt, akinek havonta több mint száz doboz pirulát írtak fel a doktorok. A gyógyszerek árának tb-támogatására a tavalyinál 6,3 százalékkal többet, mintegy 72 milliárd forintot szavazott meg a parlament. [...]

Az ország talán legkorszerűbb malmának egyik tulajdonosa Máté László, a kormányzó Magyar Szocialista Párt alelnöke. A malmot működtető cég két évvel ezelőtti privatizációja felettébb kalandos volt. Az üzletember-politikus úgy tartja kezében a céget, hogy üzletrésze formálisan mindössze két százalék. Kincset tartanak a kezükben a budai hengermalom tulajdonosai. Az évtized elején az akkor tulajdonos állam 360 [...]

A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank (MBFB) három évvel ezelőtt kezdett hozzá a regionális fejlesztési társaságok (rft.-k) hálózatának kiépítéséhez. Az MBFB akkori tulajdonosa, az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) és a helyi önkormányzatok közreműködésével alakult meg 1993-ban Békéscsabán az első rft. A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Rt.-t a következő évben a székesfehérvári székhelyű Közép-Pannon Regionális Kockázati Tőkebefektető Kft., [...]

A kommunizmus alatt a barter a központi terveket készítők számára maga volt az álom, hiszen rögzített áron lehetett kereskedni az árukkal. Általában szólva a barter akkor virágzik, amikor a pénzügyi szféra nem képes arra, hogy megolajozza a normális kereskedelem kerekeit. A WTO, az “Economist Intelligence Unit”, az OECD és egyéb szervezetek becslései szerint az ellentételező [...]

A sport- és szabadidős szolgáltatások iránt növekvő igényre – no meg az igénybevevők stabil fizetőképességére – alapozza üzleti elképzeléseit a Sky Sportcentrum Rt. Az 1994-ben alapított cég április 1. és 26. között nyilvános alaptőke-emelést hajt végre, amelynek során a 31 milliós jegyzett tőkéjű társaság legalább 50, de legfeljebb 200 millió forinttal szeretné megemelni tőkéjét. Az [...]

(Figyelő, 1996/11. szám) Érdeklődéssel szoktam olvasni lapjukat, különösen az elemző cikkeket, így a 11. számban Gáspár Pál tartalmas írását az adórendszer reformjáról (Halogató taktikázás). A cikket két grafikon egészíti ki, amelyekről nem tudni, hogy a szerző vagy a szerkesztőség művei-e. A bennük foglalt magyar vonatkozású adatok azonban félrevezetőek. 1993-ban például a tb-járulék összege a GDP-nek [...]

Idestova negyed év telik el úgy, hogy kész koncepciók hevernek a pénzügyminisztériumi asztalfiókokban a reform első két eleméről, a társadalombiztosítási ágazatok finanszírozásának átalakításáról. Ezekről a tervekről ennyi idő alatt még az sem derült ki, hogy az évszázad pénzügyi okfejtéseit tartalmazzák, vagy nem jók egyébnek, mint papírkosárbélésnek. Nem nehéz annak a cégvezetőnek a helyébe képzelni magunkat, [...]

Meghökkentő felfedezésre juthatnak azok, akik alaposabban áttanulmányozzák a tavalyi év legnagyobb hirdetőinek listáját. Évekkel a szabadversenyes reklámpiac létrejötte után az iparág egyik meghatározó alakja az állam. A kérdés csak az, hogy rányomja-e egyéniségének bélyegét a médiapiacra? Procter, Unilever, Postabank… – unalmasan ismerős nevek az elmúlt év legnagyobb reklámozóit tartalmazó toplista első három helyén. A Mediagnózis [...]

Várhatóan április elején készül el annak a hatpárti parlamenti vizsgáló bizottságnak a részjelentése, amelyet az 1992-től kezdődő adós- és bankkonszolidáció kivizsgálására hoztak létre. A bizottság a különféle dokumentumok tanulmányozása mellett meghallgatta a folyamat során jelentős kormánypozíciókat betöltő tisztségviselőket is: többek közt Botos Katalint, az Állami Bankfelügyelet korábbi elnökét, Kupa Mihály expénzügyminisztert és Balassa Ákos egykori [...]

A kormány tegye rugalmassá a támogatási szisztémát, gyorsabbá az információs rendszert, változtassa meg az exportengedélyezést, az állami készletek kezelőjét pedig tegye alkalmassá feladata ellátására – egyebek között ezt ajánlja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a tavalyi gabona-felvásárlásról készített jelentésében. A számvevők vizsgálatát még tavaly kérte a parlament mezőgazdasági bizottsága, mert miközben a világpiaci árak rekordokat döntögettek, [...]

Vitathatatlan, hogy ha egy ország megnyitja piacát a külgazdaság előtt, az rövid távon valóban többletköltséggel jár. Némely hazai üzem – különösen az őskövületek, és velük együtt a hozzájuk tartozó munkahelyek is – ezt biztosan megsínylik. Van azonban mindennek egy másik oldala is: a külföldi verseny gyakorta a leghatékonyabb hajtóerő a hazai vállalkozások számára. Az efféle [...]

OECD-CSATLAKOZÁSUNKAT pulóverben jelentette be Dunai Imre, immár hivatalosan. Az ipari és kereskedelmi miniszter pénteken Párizsban aláírja az erről szóló dokumentumot. A történelmi jelentőségű okiratban foglaltak akkor lépnek hatályba, ha azt a magyar parlament is ratifikálja. Addig hazánk az évi 300 ezer dolláros tagdíj fejében különleges megfigyelői státuszt kap. Ez feljogosítja arra, hogy képviselői részt vegyenek [...]

A diósgyőri elektrokemence működtetéséhez úgynevezett gyártási új hulladékra van szükség, amelyet ráadásul csak kisebb darabokra vágva tudnak felhasználni. A különleges minőségi követelményeknek megfelelő hulladékból jó, ha 100 kilotonna összejön évente az országban, holott a diósgyőrieknek minimálisan 530 kilotonnára lenne szükségük. Ekkora mennyiségben a környező államokból sem importálható az elektroacél gyártásának alapanyaga, távolabbról pedig drága lenne [...]

Húszmilliárd fontba kerülhet Nagy-Britanniának a mintegy 11 milliós marhaállomány kiirtása – vélekednek a szakértők. Az angol kormány hétfőn nem hozott végleges döntést az ügyben, és lapzártánkkor még nem voltak ismeretesek a brüsszeli határozatok sem. Ezektől függetlenül, Franciaországgal az élen, a világ mintegy 26 országa már a múlt hét közepén leállította a marhaimportot a szigetországból. Meg [...]