A nemzetközi drágulás és az aszályos időjárás miatt „csillagászatiak” a magyar búzaárak is: 20-40 százalékkal magasabbak az elmúlt évhez képest - írja a Világgazdaság.
Gazdaság
Ma már a hazai polcokon megtalálható minden negyedik édesipari termék külföldről származik - írja a Magyar Nemzet.
Magyarország a kelet-közép-európai régió logisztikai központja lehet, legalábbis ezt állítják az állam képviselői. A szakértők azonban megosztottak: egyesek szerint ez a hajó már elment, mások szerint most vagyunk az utolsó pillanatban, hogy ne maradjunk ki mindenről. Támogatási pénz, szaktudás, és adottság van, de sajnos koncepciótlanság és lassúsúág is.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 162,65 pontos gyengüléssel, 26 682,15 ponton zárt hétfőn. A pénteki záró értékhez képest ez 0,61 százalékos gyengülés.
AZ MSZP-n belüli reformfáradtság jelének értékelték Londonban a magyar kormányátalakítást, de az alapvető folyamatokat a City szerint nem nagyon érintik a minisztercserék.
Túljegyezték a befektetők a Magyar Fejlesztési Bank 400 millió eurós kötvénykibocsátását. A kötvény az MFB Rt. által eddig elért legszűkebb hozamfelárral kerül a piacra.
A lakossági internetbanking ügyfelek száma az elmúlt egy évben 56 százalékkal, míg a vállalati internetbanking ügyfeleké 69 százalékkal emelkedett.
Az orosz és a brit fővárosban a legdrágább az élet a külföldiek számára – derül ki egy svájci felmérésből, melyet az inforádió.hu szemlézett. A legolcsóbb európai város a bolgár Szófia.
A bankközi devizapiacon hétfőn az eurót fél tíz tájban 249,70-250,00 forinton jegyezték a pénteki 250,60/70 forintot követően.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 181,34 pontos emelkedéssel, 27 026,14 ponton nyitott hétfőn. Az előző napi záróértékhez képest ez 0,68 százalékos erősödés.
Magyarországnak vissza kell fizetnie egyes agrár- és vidékfejlesztési uniós támogatásokat, ha beigazolódik az Európai Bizottság álláspontja a feltételezett túligénylésekről – értesült a Világgazdaság.
Alkotmánybírósághoz fordul a KDNP, miután a koalíció tárgyalni sem kívánt a Parlamentben a családi adózás bevezetéséről. Szerintük a mostani adórendszer ellentétes a közteherviselés elvével. Egy friss kutatás azt állítja ugyanis: az egy, két és három gyermeket nevelő családok évente 1-1,3 millió forintot fordítanak gyereknevelésre úgy, hogy abból a társadalom semmit nem kompenzál. Pedig a gyermek a KDNP érvelése szerint közjószág.
Az év további részében újra jó befektetésnek látszanak a magyar államkötvények, illetve kötvényalapok.
Az Airbusokat gyártó nyugat-európai légügyi csoport, az EADS olyan "szuper-Concorde" kifejlesztését tervezi, amely két óra alatt tudná megtenni a Párizs New York közötti utat.
Alapvetően jó ötlet a lakáshitel mellé életbiztosítást kötni, de egyrészt nem olcsó mulatság, másrészt sok buktatója is lehet.
Ezekben a percekben is tiltott módszerekkel mészárolják több nemzet halászai a legértékesebb tonhalfaj, a kékúszójú utolsó életbenmaradt csapatait – helyszíni tudósítás a Földközi-tengerről.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 90,96 pontos, 0,34 százalékos emelkedéssel, 26 844,80 ponton zárt pénteken.
Átadták az első földhővel fűtött, hűtött 88 lakásos társasházat a budapesti VII. kerületben.
Sólyom László köztársasági elnök szombaton Bécsbe látogat, ahol a Rába szennyezésének kérdéséről tárgyal Heinz Fischer osztrák szövetségi elnökkel.
A nyírségi Szakolyban épül fel az ország első zöldmezős biomassza erőműve: a 12 milliárd forintos beruházás 50 munkahelyet teremt, és 200 gazdálkodónak ad megrendeléseket.
Összességében nőtt a befektetési alapok állománya, és kiugróan keresettek voltak a kötvényalapok májusban, az összértékük közel 3 százalékkal nőtt Magyarországon. Ezalatt az ingatlanalapok tőkekivonást szenvedtek el.
A kelet-indiai nagyvárost rejtélyes váltópénzhiány sújtja, amely miatt kiskereskedők koldulnak koldusoktól aprót, és a névértéküknél is többet megadnak a fémpénzekért.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet és az osztrák Zöldek elkönyvelhetik az első részsikert a Rába-szennyezés ellen folytatott küzdelmükben.
A pénzstabilitás megteremtése meg kell hogy előzze a nagy ellátórendszerek reformját. Előbbi nyomán a makroszerkezet egészségessé válna az életszínvonal csökkenése nélkül. Nem az elosztórendszerek pazarló működése ugyanis az egyensúlyi zavarok oka, hanem inkább fordítva: a rosszul működő gazdaság generál eleve rossz, pazarló elosztórendszert. Válasz egy könyvkritikára.
