A kormány vendégmunkásstopot hirdetett, mely június 6-án életbe is lépett. Ez azt jelenti, hogy egyelőre nincs lehetőség új vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadásának kérelmezésére, mivel nincs olyan harmadik ország, amelynek állampolgárai jogosultak erre. Georgia, Örményország és a Fülöp-szigetek állampolgárai már nem jöhetnek dolgozni Magyarországra, igaz, a korábban kiadott engedélyek érvényesek maradnak.
Bóna Szabolcs agrárminiszter részletezte, mire terjed ki a vendégmunkásstopot elrendelő kormányrendelet, és mire nem. E szerint a kabinet a vendégmunkás tartózkodási engedéllyel érkezők behozatalát tiltotta meg (mert nagyrészt kiemelt, többségében NER-es kötődésű munkaerő-kölcsönzők hozták be ilyen úton nagy számban a vendégmunkásokat). Ugyanakkor a mezőgazdaságban legjellemzőbb vendégmunkás-foglalkoztatási engedélyek – a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély, a szezonális vendégmunkás engedély, illetve a Nemzeti Kártya – változatlan feltételek mellett kiadhatók harmadik országbeli munkavállalóknak – fogalmazott a miniszter.
A bizonytalanság miatt több piaci szereplő (köztük a MasterGood, a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Terméktanács és a tejágazat is) jelezte, hogy a vendégmunkásstop komoly gondokat jelenthet náluk: lényegében ellehetetlenülhet a termelésük az ázsiai dolgozók nélkül.
De ha a mezőgazdasági foglalkoztatási formákra nincs tilalom, akkor miért aggódnak ezek az ágazatok? A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnökét, Koncz Mátét kérdeztük erről, valamint arról, miként ítéli meg az ágazat a vendégmunkásstopot, mennyire kritikus a helyzet a mezőgazdaságban, és egyeztetett-e már velük a kormány.
