- Február végén Washingtonban közös nyilatkozatot írt alá Magyarország több kelet-közép-európai és balkáni országgal, valamint az Egyesült Államokkal a régió földgázellátásának biztonságáról.
- A szándéknyilatkozat egyik fő célkitűzése, hogy a már meglévő, tervezés vagy építés alatt álló infrastrukturális projekteket felgyorsítsák annak érdekében, hogy a tengeri kikötők felől érkező cseppfolyósított földgázt (LNG) több ágon is el lehessen juttatni a térség szinte valamennyi országába.
- Újdonság, hogy Európai Unión kívüli és 100 százalékban az orosz gáztól függő balkáni országok is szándéknyilatkozatot tettek arról, hogy diverzifikálnák a gázellátásukat.
- Nagy meglepetés, hogy a nyilatkozatot aláírta Szerbia is, amely kulcsszerepet játszik az orosz gáz egyetlen európai tranzitfolyosójának, a Török Áramlatnak az üzemeltetésében. Az oroszbarát politikát folytató ország eddig óvakodott attól, hogy elköteleződjön bármilyen irányú diverzifikáció irányába.
- Ezzel felsejlik annak lehetősége, hogy Török Áramlaton keresztül a jövőben nem orosz eredetű földgázt is szállíthatnak Európába, miközben az összekapcsolt gázhálózatokban Ukrajnának is fontos szerepet szánnak.
- Szakértők szerint az amerikai nyomásgyakorlásnak köszönhető, hogy egyes országok megváltoztatták a korábbi álláspontjukat.
Különösen érdekes azt látni, hogy Magyarország és Szerbia is az aláírók között van, ezek az országok ugyanis eddig eltérő megközelítést alkalmaztak
– nyilatkozta Elmedin Konaković bosnyák külügyminiszter a találkozón.
A február 24–25-én Washingtonban rendezett, Transatlantic Gas Security Summit elnevezésű esemény idején összesen 13 ország:
- az Egyesült Államok,
- Magyarország,
- Bosznia- Hercegovina,
- Bulgária,
- Görögország,
- Horvátország,
- Lengyelország,
- Litvánia,
- Moldova,
- Románia,
- Szerbia,
- Szlovákia,
- valamint Ukrajna
írt alá egy nyilatkozatot annak érdekében, hogy a közép- és kelet-európai térség földgázellátását biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá tegyék. Az Európai Bizottság képviselői, illetve nemzetközi energiacégek vezetői mellett a tárgyaláson amerikai részről Chris Wright energiaügyi miniszter és Doug Burgum belügyminiszter vett részt.
A nyilatkozatban egyebek közt deklarálták, hogy erősíteni kell a regionális együttműködést, az egyes országok energiarendszereinek összekapcsolását, és szükség van a piaci korlátok lebontására a térségben. Kiemelt cél a források diverzifikálása, valamint az infrastruktúra fejlesztése.
A találkozó után egyes sajtóbeszámolókban az eseményt úgy interpretálták, hogy az az orosz gáz régiós kiszorítását és amerikai LNG-vel történő helyettesítését célozta, ám Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter gyorsan reagált erre, leszögezve: „Oroszország vagy az orosz gáz egyetlen szóval sem szerepel” a megállapodás szövegében. A politikus elismerte, hogy a tárgyalások során létezett olyan tervezet, amelyben ez megjelent, de módosításokat javasoltak, és végül egy olyan szöveg született, amelyet a magyar fél is elfogadhatónak tartott.
Nem orosz gáz érkezne Szerbia felől – lehetséges ez?
Újdonság, hogy a szándéknyilatkozatot aláíró országok között nem csak uniós tagállamokat találunk – amelyeknek egyébként a REPowerEU ütemterv nyomán már 2027-ig meg kell szüntetniük az orosz vezetékes gáz és LNG behozatalát. (A döntés ellen a magyar kormány keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz.) Ezzel szemben a dokumentumot szignálta Szerbia és Bosznia-Hercegovina is, továbbá olyan fejlesztésekre tettek ígéretet, amelyek Észak-Macedóniát is érintik.
A nyugat-balkáni államok belépése azért fontos fejlemény, mert ezek az országok gyakorlatilag 100 százalékban függenek az orosz gázforrásoktól, ellentétben az uniós tagokkal, amelyek már eddig is tettek lépéseket a különböző szintű diverzifikáció felé – magyarázta a 24.hu-nak Takácsné Tóth Borbála, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának (REKK) kutató főmunkatársa.
Nagy meglepetés Szerbia aláírása. Miért jelentős ez?
