Különösen érdekes azt látni, hogy Magyarország és Szerbia is az aláírók között van, ezek az országok ugyanis eddig eltérő megközelítést alkalmaztak
– nyilatkozta Elmedin Konaković bosnyák külügyminiszter a találkozón.
A február 24–25-én Washingtonban rendezett, Transatlantic Gas Security Summit elnevezésű esemény idején összesen 13 ország: az Egyesült Államok, Magyarország, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Moldova, Románia, Szerbia, Szlovákia, valamint Ukrajna írt alá nyilatkozatot annak érdekében, hogy a közép- és kelet-európai térség földgázellátását biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá tegyék. Az Európai Bizottság képviselői, illetve nemzetközi energiacégek vezetői mellett a tárgyaláson amerikai részről Chris Wright energiaügyi miniszter és Doug Burgum belügyminiszter vett részt.
A nyilatkozatban egyebek közt deklarálták, hogy erősíteni kell a regionális együttműködést, az egyes országok energiarendszereinek összekapcsolását, és szükség van a piaci korlátok lebontására a térségben. Kiemelt cél a források diverzifikálása, valamint az infrastruktúra fejlesztése.
A találkozó után egyes sajtóbeszámolókban az eseményt úgy interpretálták, hogy az az orosz gáz régiós kiszorítását és amerikai LNG-vel történő helyettesítését célozta, ám Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter gyorsan reagált, leszögezve: „Oroszország vagy az orosz gáz egyetlen szóval sem szerepel” a megállapodás szövegében. A politikus elismerte, hogy a tárgyalások során létezett olyan tervezet, amelyben ez megjelent, de módosításokat javasoltak, és végül egy olyan szöveg született, amelyet a magyar fél is elfogadhatónak tartott.
Nem orosz gáz érkezne Szerbia felől – lehetséges ez?
Újdonság, hogy a szándéknyilatkozatot aláíró országok között nem csak uniós tagállamokat találunk – amelyeknek egyébként a REPowerEU ütemterv nyomán 2027-ig meg kell szüntetniük az orosz vezetékes gáz és LNG behozatalát. (A döntés ellen a magyar kormány keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz.) Ezzel szemben a dokumentumot szignálta Szerbia és Bosznia-Hercegovina is, továbbá olyan fejlesztésekre tettek ígéretet, amelyek Észak-Macedóniát is érintik.
A nyugat-balkáni államok belépése azért fontos fejlemény, mert ezek az országok gyakorlatilag 100 százalékban függenek az orosz gázforrásoktól, ellentétben az uniós tagokkal, amelyek már eddig is tettek lépéseket a különböző szintű diverzifikáció felé – magyarázta a 24.hu-nak Takácsné Tóth Borbála, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának (REKK) kutató főmunkatársa.
Nagy meglepetés Szerbia aláírása. Miért jelentős ez?
