Gazdaság

Budapest-Belgrád vasútvonal: a szakértők szerint van egy kis gond

Kelebiára közlekedő teherszállító vonatszerelvény halad át Soroksár vasútállomáson 2026. február 27-én. Elindult hajnalban a forgalom a MÁV-csoport 150. számú vonalán, amely egyben az újjáépített Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza.
Lakatos Péter / MTI
Kelebiára közlekedő teherszállító vonatszerelvény halad át Soroksár vasútállomáson 2026. február 27-én. Elindult hajnalban a forgalom a MÁV-csoport 150. számú vonalán, amely egyben az újjáépített Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza.
Kelebiára közlekedő teherszállító vonatszerelvény halad át Soroksár vasútállomáson 2026. február 27-én. Elindult hajnalban a forgalom a MÁV-csoport 150. számú vonalán, amely egyben az újjáépített Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza.
Lakatos Péter / MTI
Kelebiára közlekedő teherszállító vonatszerelvény halad át Soroksár vasútállomáson 2026. február 27-én. Elindult hajnalban a forgalom a MÁV-csoport 150. számú vonalán, amely egyben az újjáépített Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza.
A szakértők szerint előbb-utóbb biztosan sikerül beüzemelni a rendszert, de ezt követően is maradhatnak problémák.

Mint írtuk, a decemberi tesztüzem után február 27-én (pénteken) hajnalban megindult a teherforgalom a megújított Budapest-Belgrád vasútvonalon – a kazincbarcikai Borsodchemből Újvidékre szállított árut. A G7 szerint azonban az, hogy megindult a teherforgalom, még nem jelenti azt, hogy befejeződött volna a vonal teljes felújítása, és szerintük az is kérdéses, hogy elindulhat-e március 14-én a személyforgalom is.

Mint a portál rámutatott, amit építeni kellett (vasúti pálya, állomások, felsővezetékek), az mind elkészült, viszont az úgynevezett vonatbefolyásoló rendszer (a legdrágább elem) nem működik még, és nem is kapott engedélyt. Ez úgy fordulhatott elő, hogy a biztosító- és vonatbefolyásoló rendszereket az ezekkel kapcsolatos európai követelményeket nem ismerő kínai félre, a CRRC-re bízták. A portál forrásai szerint egyszerűen túl későn álltak neki a szükséges fejlesztéseknek, nem mérték fel az összetett szabályozás elvárásait, így kifutottak az időből.

Emiatt jelenleg irányonként csak egyetlen tehervonat közlekedhet a teljes szakaszon, vagyis csak akkor indulhat Ferencvárosból a következő tehervonat, ha az előző két óta alatt a szerb határra ért, és fordítva.

Vonatbefolyásoló rendszer nélküli pályákon a vonatok legfeljebb óránként 100 kilométerrel haladhatnak, ködben pedig 40-nel.

További részletekért kattintson.

A Budapest–Belgrád vasútvonal hányattatott sorsáról és a projekt kivitelezése körüli problémákról több ízben írtunk, ezeket összefoglalóan itt lehet böngészni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik