Gyorsítaná a forgalmat Lázár János építési és közlekedési miniszter KRESZ-tervezete: a legnagyobb figyelmet az kapta, hogy az eddigi 130 kilométer/órás megengedett sebességet 140-re lehetne emelni az autópályákon az útkezelő döntése alapján. Ehhez hasonlóan nőhetne egyes autóútszakaszokon 110-ről 120 kilométer/órára a maximális sebesség – olvasható a portál cikkében.
Ez nem lenne példa nélküli, hiszen Lengyelországban és Bulgáriában is 140 a limit a sztrádákon, Németországban pedig – bár egyre kevesebb helyen – egyáltalán nincsen sebességkorlátozás. A magyar gyakorlat azért más, mint a többi európai országban, mert a telepített sebességmérőknél igen nagy toleranciát hagynak, óránként 100 kilométeres sebesség alatt 15, afelett 20 a tolerancia sávja a jogszabályok szerint. Az autópályákon pedig érdemben csak ilyennel találkozni, így 150-ig nem kell büntetésre számítani. (Helyszíni bírság keretében, ha megállítja a rendőr a gyorshajtót, akkor nincsen ma már tolerancia, az alapján kell fizetni, amit mutat a traffipax.)
Mi lesz a közlekedésbiztonsággal?
Ami viszont csak utalásszerűen jelenik meg az új KRESZ kapcsán, az a közlekedésbiztonság. A tervezet alapján úgy tűnik, hogy nem készült érdemi problématérkép, nem elemeztek adatokat, ki se tűztek célokat, hogy hogyan javuljanak a csapnivaló hazai baleseti adatok.
Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban például a közlekedési balesetben elhunytak számának felére csökkentése a cél 2030-ig. A magyar kormányzati portál viszont egyetlen eredményt se ad az uniós előírások miatt kötelező „vision zero” programra, amely azt tűzi ki célul, hogy senki se haljon meg közlekedési balesetben.
A G7.hu nemzetközi adatbázisok alapján kiszámolta, hogy Magyarországnál csak Romániában halnak meg érdemben többen közlekedési balesetben az Európai Unióban, ha a levezetett utak hosszára vetítjük az adatokat.
A kiugrások miatt hároméves átlaggal számoltunk, és ez alapján Magyarországon egymilliárd levezetett kilométerre 10,9 közúti haláleset jut, aminél a román (25,8), litván és horvát (11,3-11,3) adat rosszabb, a lett érték pedig megegyezik a magyarral.
Rossz ötlet a nagyobb sebesség
Tudományos cikkek sokasága bizonyította, hogy a nagyobb sebesség több balesetet és több halálos áldozatot okoz. A klasszikus Nilsson-modell alapján 1 százalék sebességnövekedés 4 százalékkal több halálos balesetet jelenthet. Egy uniós közlekedésbiztonsági tanulmány szerint pedig, ha óránként 10 kilométerrel nő a sebesség, több mint duplázódik a halálos áldozatok száma.
2024-ben 51-en haltak meg a magyar gyorsforgalmi utakon, ha 140-re nő a megengedett sebesség,
De ez persze akkor lenne így, ha mindenki pontosan annyival menne, mint amennyi a sebességhatár. Márpedig ez a mindennapi tapasztalatok mellett Lázár János szerint sincs így.
Az esetleges 140-es limit pontos hatásai persze függnek attól is, hogy ez lényegében általános lesz, vagy csak a hálózat egy részén léptetik életbe. Ahogy persze attól is, hogy ezzel arányosan nő-e majd a tényleges sebesség (miután a traffipaxok büntetési határa is feljebb kúszik). Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy, ha bevezetik,
