Gazdaság

Hatalmasat kockáztat egy cég, ha nem csekkolja le alaposan a beszállítóit

Lakatos Péter / MTI (Illusztráció)
Lakatos Péter / MTI (Illusztráció)
Jelentős összegek múlhatnak azon, hogy egy cég módszeresen ellenőrzi-e a beszállítóit, vagy sem. Leginkább azért kell figyelni a gyanús jelekre, mert az adócsalók előszeretettel lépnek kapcsolatba fedhetetlen, nagy tőkeerejű cégekkel, és úgy ránthatják be őket az üzelmeikbe, hogy a behálózott vállalat erről nem is tud. Márpedig a NAV épp rajtuk fogja behajtani az adócsalás következményeit, mivel a csalókon nem tudja. Szakértők adnak tippeket arra, mit tehetnek a vétlen cégek, hogy utóbb ne kelljen finanszírozniuk az adócsalók üzelmeit.

A 27 százalékos áfa jelentős tétel a cégek életében, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy vissza tudják-e igényelni a beszállítójuk (a számlázó) által áthárított áfát. Nagy érvágás lehet, ha a számlázási láncolatban elkövetett adókijátszás miatt az adóhatóság megtagadja a számlabefogadótól az áfalevonást. Gondot jelent az is, hogy nincsenek jól körülhatárolható kritériumai annak, mire kell ügyelniük a számlabefogadóknak, leginkább a bírói gyakorlat, illetve a Kúria iránymutatása lehet mérvadó.

Ezért fontos, hogy a Kúria 2025 decemberben új állásfoglalást adott ki – a korábbi (2016-os) helyett – az áfalevonási jog megtagadásával kapcsolatban, amely útmutatóként szolgálhat a vállalkozások, vállalatok számára, hogy mire figyeljenek.

Az EY adóperes csoportjának tagjaival, Bajusz Dániellel és Séra Gergellyel azt veséztük ki, mire ügyeljenek a cégek a bírói gyakorlatot is figyelembe véve. Arra is kitérünk, mit jelent az áfalevonásnál a „kellő körültekintés”, miként védekezhetnek a cégek, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ne rajtuk hajtsa be a csalók által eltüntetett áfát.

Mikor lehet megtagadni az áfalevonási jogot?

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik