Állami milliárdok röpítették fel a p2m-cégeket – írja a Hvg.hu csütörtöki cikkében. A p2m Consulting és a p2m Informatika Kft. 2020 decemberében kötötte meg első nagy állami keretmegállapodását az NKOH-val, nettó 30 milliárd forintos maximális összeggel.
A megbízás nagyságrendje messze meghaladta a cégek addigi forgalmát: a p2m Consulting legjobb évében sem érte el a 100 millió forintos árbevételt, a p2m Informatika pedig 142 millióig jutott. Alkalmasságukat ezért egy harmadik vállalkozás, a Teqtos Kft. bevonásával tudták igazolni. A nyílt közbeszerzésen végül csak két ajánlat érkezett, a másik pályázót formai hibák miatt kizárták.
Kik szerződtek a p2m-cégekkel?
2025 februárjában az NKOH újabb, 12 hónapra szóló, nettó 25 milliárd forintos keretmegállapodást kötött a p2m-cégekkel, ezúttal érdemi új verseny nélkül. A korábbi évek állami megbízásai ugyanis időközben akkora forgalmat generáltak, hogy a p2m-ek már önállóan is megfeleltek a pénzügyi és szakmai feltételeknek. A cégek állami és állami többségi tulajdonú szervezetek számára végezhetnek komplex szervezetfejlesztési, tanácsadási és információbiztonsági feladatokat, az elmúlt négy és fél évben pedig – az opciós keretekkel együtt – több mint nettó 18 milliárd forintnyi megbízást kaptak.
A legnagyobb szerződések nagy állami vállalatoktól érkeztek:
- az MVM Csoport több mint nettó 2,7 milliárd forintért bízta meg őket NIS2-höz kapcsolódó információbiztonsági feladatokkal,
- a MÁV Szolgáltató Központ 825 millió forintos,
- a MAVIR pedig 650 milliós szervezetfejlesztési munkát adott nekik.
A keretmegállapodások időbeli lefutása miatt a bevételek nem mindig egy az egyben jelennek meg az adott évi beszámolókban, de a számok így is azt mutatják: a p2m-cégek működését döntően az NKOH-on keresztül érkező központi állami megbízások határozzák meg.
Balásy Gyula is feltűnik
A közpénzes szerződések gyökeresen átrajzolták a cégek gazdasági pályáját. A p2m Informatika árbevétele négy év alatt 108 millióról 4,35 milliárd forintra nőtt, a p2m Consultingnál pedig az addigi évi 80 millió körüli forgalom 2024-re közel 1,7 milliárdra ugrott. A növekedéssel párhuzamosan jelentős osztalékfizetések indultak, miközben a beszámolók alapján a cégek bevételeinek döntő része alvállalkozókhoz kerül tovább. A p2m-ek így elsősorban nem termelőként, hanem közvetítőként működnek: az állami milliárdok nagy része kifolyik a cégekből, a nyereség ugyanakkor koncentráltan a tulajdonosoknál marad.
A tulajdonosi és üzleti háló több ponton kapcsolódik a NER világához. Szabad Tamás korábban a NER által sokat foglalkoztatott Balásy Gyula érdekeltségeiben is feltűnt, cégei alvállalkozóként dolgoztak állami kommunikációs projekteken, és üzleti körei más kormányközeli szereplőkhöz is elérnek.
Szabad emellett belépett a NIS2 uniós szabályozás által felfuttatott kiberbiztonsági piacra is, ahol a jogszabályok által teremtett, szűk verseny és kötelező auditok biztosítanak tartós, kiszámítható keresletet. A két üzletág formálisan különálló, de közös bennük, hogy mindkettőt központi állami döntések és szabályozás alakítja.
