Gazdaság

Veszélybe került a januári 13 százalékos minimálbér-emelés

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
A bértárgyalások közelednek, de – mint cikkünkből kiderül – az álláspontok egyelőre nem. A munkáltatók szerint nem lehet végrehajtani januárban a hároméves bérmegállapodásban rögzített, 13 százalékos minimálbér-emelést, mert már eddig is többet emeltek, mint amennyit a gazdaság teljesítménye indokolt, hiszen lényegében három éve nincs GDP-növekedés. A szakszervezetek viszont ragaszkodnak a legalább két számjegyű emeléshez, máskülönben nem lehetséges, hogy 2027-re a minimálbér elérje a rendszeres átlagkereset felét. Ráadásul az érdekvédők azt tapasztalják, hogy a dolgozók megélhetése egyre nehezebb. A minimálbér (és a garantált bérminimum) emelése pedig jóval szélesebb kört érint, mint ahányan csak ennyit keresnek: a munkaadók képviselője szerint 2–2,5 millió embert.

A 2024-ben aláírt hároméves bérmegállapodásban azt rögzítették, hogy 2026-ban 13 százalékos legyen a minimálbér-emelés, feltéve, hogy az idén teljesülnek az előre meghatározott gazdasági mutatók. Csakhogy a beállított értékhez képest 2025-ben magasabb lesz az infláció, a gazdasági növekedés pedig jóval alacsonyabb. Bár a megállapodás tavalyi aláírásakor még dinamikus gazdasági növekedést várt a kormány az idei évre, ez azonban nem jött össze. Az egyetlen pozitív fordulat az lett, hogy a keresetek a vártnál egy picit jobban emelkedtek.

A szeptember végén érvényes adatok ugyan még nem állnak rendelkezésre (a megállapodás szerint ezeket kell vizsgálni), de az bizonyosnak tűnik, hogy 1 százaléknál nagyobb az eltérés, ami alapján szükségszerűen módosulhat a hároméves bérmegállapodásban rögzített minimálbér-emelési mérték. Vagyis úgy tűnik,

veszélybe került a jövő januári, 13 százalékos emelés.

Hogy valóban így van-e, arról a munkáltatói érdekképviseleteket és a szakszervezeteket kérdeztük.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik