Megjelent a Magyar Közlönyben az élelmiszerárak, illetve a drogériai termékek árának csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosítása. A kormányfő korábban bejelentett döntése szerint tehát az ellenérvek dacára valóban meghosszabbítják az árrésstopot, amelyet eredetileg augusztus 31-én vezettek volna ki, így azonban november végéig marad.
Az Orbán Viktor által aláírt rendelet hatályba lépett. Indoklás nincs, korábban a kormányfő a Harcosok Klubjában írt arról, hogy szerinte ezzel védik multik tisztességtelen áremeléseitől a magyar családokat.
Árrésstop meghosszabbítva, harcolunk az indokolatlan áremelések ellen. Nem hagyjuk, hogy a multik packázzanak az emberekkel
– jelentette be a kormányfő.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség korábban az árrésstop kivezetését sürgette, mondván, az intézkedés hosszabb távon hatástalan az infláció ellen, lényegében minden elemében káros a kereskedelemre, a lakosságra, sőt az egész gazdaságra nézve: a kereskedelem kénytelen visszafogni a beruházásait, kevesebb és kisebb mértékű akciót tud indítani, és nemhogy ellenállóbb, de éppen kiszolgáltatottabb lesz a beszállítók felől érkező árnyomásnak, ami tükröződik is a mostani áremelkedésekben.
A 24.hu júliusban írt az árrésstop hatásairól. Akkor a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján arról számoltunk be, hogy rövid távon nem tűnik egyértelműnek, hogy a vásárlók nyertek az élelmiszer-árrésstop bevezetésével, mert bár az intézkedéssel sikerült az élelmiszer-inflációt mérsékelni, mégis akadnak termékek, amelyek ára nem is kicsit magasabb most, mint tavaly volt.
A kereskedőknek havi 13 milliárdos veszteséget okoz az árrésstop, és nem igazán a multik, hanem a kisboltok kerülnek miatta bajba, mivel nem a kereskedelmi, hanem a beszállítói árak emelkedtek a munkaerő drágulása, a rezsiköltségek és a termékdíjak emelkedése miatt. Ezek a hatások minden élelmiszer-termelőnél és -feldolgozónál érvényesülnek. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) ezért az árrésstop augusztus végi beszüntetését sürgette, jelezve, hogy az nem csökkenti az inflációs nyomást, csak elfedi azt. Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára szerint az árrés rendeleti úton történő csökkentése a vásárlókra is visszaüt, csak a szőnyeg alá söpri a rendszerben gyűlő feszültségeket, és elbocsátásokat is eredményezhet a boltokban. Gulyás Gergely a hétfői Kormányinfón ugyanakkor arról beszélt, hogy az árrésstop nélkül a tíz legnagyobb súllyal vásárolt élelmiszer átlagosan 35 százalékkal lenne drágább, a finomliszt, a tejföl, a párizsi például 70–80 százalékkal.
Személyesen a miniszterelnök döntött úgy, hogy a kormány pénzügyi együttműködési keretprogramot alakít ki Tanzániával. A Magyar Közlönyben azt írták, hogy Orbán Viktor külügyminisztere előterjesztése alapján felhatalmazza Szijjártó Pétert, hogy az erről a Tanzániai Egyesült Köztársaság Kormányával tárgyaló személyeket kijelölje; a megállapodáshoz szükséges meghatalmazást kiadja. A külgazdasági és külügyminiszternek és Tuzson Bence igazságügyi miniszternek a megállapodás szövegének végleges megállapítására való felhatalmazásról szóló határozat tervezetét haladéktalanul a kormány elé kell majd terjesztenie. Tavaly Orbán Viktor arról határozott, hogy kössünk megállapodást a légi közlekedésről is, néhány hete pedig a kormány döntött úgy, hogy vízgazdálkodási projektekben segít Tanzániának, amihez 55,1 millió dollárt (csaknem 19 milliárd forintot) kötött segélyhitelt biztosít azzal a megkötéssel, hogy a pénz ütemezése ne veszélyeztesse Magyarország gazdasági stabilitását. Május végén a kormány a hazai aszály elleni küzdelemhez szükséges azonnali vízvisszatartási feladatokra augusztus 31-ig 4,7 milliárd forintot adott.
