A G7 azt vizsgálta, miért van az, hogy a magyar tulajdonú webáruházak nem tudták felvenni a versenyt a külföldiekkel, és mind itthon, mind a határon átnyúló kereskedelemben háttérbe szorultak. Beidézik a pWc tanulmányát, mely szerint a teljes magyar e-kereskedelmi forgalom 1920 milliárd forint volt, amiből közel 1600 milliárd forintot tett ki a magyar, illetve uniós szereplők együttes forgalma, és mintegy 330 milliárd forintot már unión kívülről vásároltak a magyarok (többek között nem keveset a kínai Temutól).
E számok mögé nézve pedig megállapítják, hogy az összesen 1600 milliárd forintos hazai/uniós forgalom jelentős része ma már magyar tulajdonú, magyar hátterű piaci szereplőktől származik – a 2023-as toplistát (ez a legutóbbi) például a román hátterű eMag, a cseh Alza, és a sz ugyancsak cseh kifli.hu vezette, és a top 15-be is csak öt magyar tulajdonú webáruház fért be. No meg tény, hogy nem a magyar webáruházak hasítanak a cseh vagy szlovák piacon, hanem fordítva. Pedig, mint kitérnek rá, a viszonylag fiatal piac felfutásánál elvileg hasonló helyzetben álltak fel a rajtvonalra a magyar kereskedők a csehekkel, a szlovákokkal, a románokkal vagy a lengyelekkel.
Megemlítik még, hogy a GKID felmérése már 2023-ban is azt mutatta, hogy a magyar vásárlók által legismertebbnek mondott 15 e-kereskedő közül kilenc működési szinten nincs is jelen Magyarországon (Temu, Bonprix, AboutYou, Zooplus, Ecipo, Notino, Shein, Aliexpress, H&M).
Az okokat is boncolgatták, és többek között arra jutottak, hogy a magyar szereplők óvatosak, kevéssé mernek külföldi tevékenységbe kezdeni, vagy piacterekre belépni. Nehezebb megfelelniük a működési követelményeknek, hátráltatja őket a magas magyar áfa (bár külföldi értékesítés esetén bejelentkezhetnek a kinti, alacsonyabb áfakörbe), aztán ott van még a kiskereskedelmi különadó, az iparűzési adó, a néha nehézkes ügyintézés is. Ha még több részletre kíváncsi, kattintson.
Decemberben írtunk róla, hogy a kiskeradó szabályai szerint minden 500 millió forint éves árbevétel feletti platformüzemeltető adóköteles lesz. Ebbe a körbe beletartozhatnak egyebek közt az olyan magyar tulajdonú szereplők, mint a Pepita.hu, valamint a külföldi, de magyar fiókteleppel rendelkező kereskedők, mint az eMAG.hu, az Alza.hu és a Mall.hu-t nemrég magába olvasztó Allegro. És elvileg azokat a gigantikus szereplőket – például a Temut, a Sheint, az Amazont és az Ebayt – is bevonnák az adó hatálya alá, melyeknek nincs magyar adószámuk, s a tevékenységük csak annyiban érinti hazánkat, hogy csomagokat szállítanak hozzánk. Cikkünkben azt is megállapítottuk azonban, hogy a 2025-ben élesedő „Temu-adó” épp vélelmezett céljával ellentétesen működhet, azaz a magyar vállalkozásokat hozhatja versenyhátrányba a nagy külföldi platformokkal szemben.
