Az Európai Parlament április 24-én jogalkotási állásfoglalást adott ki a PPWR-szabályozásról (Packaging and Packaging Waste Regulation), amely várhatóan minden uniós tagállamban kötelezően életbe lép a következő néhány hónapban. Mint Polony István, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) többutas csomagolások munkacsoportjának vezetője hangsúlyozta, a PPWR-tervezet kötelezővé tenné, amit cikkünk hiányolt. Kvótákat határoz meg a többutas csomagolások arányára a magyar kereskedelemben is az elkövetkező évekre.
- A következő öt év alatt a többutas (vagyis többször megtölthető, betétdíjas) italcsomagolások arányát kötelezően 10 százalékra kell emelni,
- 2040-ig további fokozatosan emelkedő célértékek szerepelnek a PPWR-ben – egészen 40 százalékig.
A célszámokat a kiskereskedőknek (végső forgalmazóknak) kell teljesíteniük – fogalmazott Polony István. Jelenleg a PPWR-ben meghatározott termékkörnél (az összes palackozott italtermék, kivéve a tejipari italokat az égetett szeszeket és a szőlőbort) 0,7 százalék az újratölthető palackok értékesítése, ezt kell 2029 végéig 10 százalékra növelni. Mivel a kereskedők a kötelezettek, nekik kell igazolniuk majd, hogy teljesítették a kötelezettséget. A gyártókkal együttműködve keresniük kell a megoldást arra, hogy az előírás teljesüljön, olyan modelleket bevezetve, hogy a vásárlók is vonzónak találják, és mind többen megvegyék az újratölthető palackokban kínált italokat.
Elérhető-e a kitűzött cél?
Hogy a cél nem elérhetetlen, arra példaként Németországot említette, ahol az ásványvizekből közel 50 százalékban már többutas palackban (részben üvegben, részben újratölthető műanyagban) értékesítenek. Hozzátette, mivel a németek előrébb járnak, a saját belső szabályozásukban várhatóan az európainál magasabb célértékeket tűznek majd ki. Nálunk azért nagyon kicsi jelenleg ez az arány, mert az elmúlt 25 évben eltűntek az újratölthető termékek, amiket vissza kell hozni, és ebbe a folyamatba a vásárlókat is be kell vonni. Szakmai körökben biztosak abban: öt év alatt elérhető, hogy minden tizedik italterméket többutas csomagolásban értékesítsenek. A 2040-re kitűzött 40 százalékos célérték elérése uniós szinten még kérdéses, de a szándék megvan rá Polony szerint.
A tervezet egyébként nemcsak a többutas palackok arányának növelését írja elő, hanem általában a csomagolások csökkentését is célozza, illetve a csomagolások és a hulladékok kezelésével kapcsolatban is tartalmaz előírásokat. Meghatározza például, hogy az online kereskedelemben legfeljebb mennyi lehet a termék mérete és a csomagolása közti méretkülönbség (holttér) – azt célozva, hogy ne egy nagy dobozban kapjuk meg a hulladékba kerülő helykitöltő anyagokkal kibélelve a kisebb méretű termékeket.
A dokumentum a csomagolóanyagok típusára is tartalmaz előírásokat. Rögzíti, hogy a kereskedőknek az értékesített termékeknél biztosítani kell a lédig (ömlesztett) hozzáférést, vagyis hogy mindenki a magával hozott edényében magának mérje ki, amennyit az adott termékből (például rizsből, lisztből) vásárolni kíván, és csomagolásmentesen tudja megvenni, amire szüksége van.
Az is fontos, hogy az előírásnak vannak olyan részei is, amelyek már a következő években kötelezőek lesznek.
Minden azt célozza, hogy csökkenjen a csomagolási hulladék mennyisége, és ez teljesen átformálhatja a vásárlási szokásainkat, csökkentve a karbonlábnyomunkat.
A minisztérium bizakodó
Az Energiaügyi Minisztérium kommunikációs főosztálya megkeresésünkre azt írta, hogy a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, a hatályos irányelvi szabályozást felváltó új uniós rendelet tervezetéről az idén tavasszal született úgynevezett ideiglenes megállapodás az Európai Unió szervei között. A jogszabály végleges elfogadása az idei év végére várható – tették hozzá. A tervezetben foglaltak szerint 2030. január 1-jétől az alkoholtartalmú és alkoholmentes italok végső forgalmazóinak e termékek legalább 10 százalékát újrahasználati rendszerben kell értékesíteniük. E termékek előállítóinak és forgalmazóinak törekedniük kell arra is, hogy 2040. január 1-jétől ez az arány legalább 40 százalék legyen. Az elvitelre szánt ételek és italok előállítóinak és forgalmazóinak pedig 2030. január 1-jére kell arra törekedniük, hogy termékeik legalább 10 százalékát újrahasználható csomagolásban kínálják. A véglegesítés alatt álló uniós rendelet a hatályos irányelvi szabályozással szemben közvetlenül alkalmazandó: a fenti kötelezettségeket közvetlenül az előállítók, forgalmazók számára írja elő. A szabályozási javaslat kialakítása előtt az Európai Bizottság konzultáció keretében is kikérte az iparági szereplők véleményét.
A minisztérium hangsúlyozta: a többutas italcsomagolások alkalmazása Magyarországon komoly hagyományokkal bír, még olyan szegmensekben is (mint például a bor, a pezsgő vagy egyes égetett szeszek), amelyekben más országokban ez nem volt gyakorlat. Az időben megkezdett felkészülés mellett e tapasztalatok is megkönnyíthetik az új rendelkezések teljesítését az érintett hazai szereplők számára.
A borosok szájíze keserű
Mindenhol a világon a többutas palackok használatát szorgalmazzák, visszaszorítva az egyutasokat, különösen Nyugat-Európában – mondta lapunknak a Varga Pincészet vezetője, Varga Péter. Magyarországon a boroknál egyébként 30 százalékos az újratölthető palackok aránya, a cége által forgalmazott termékeknél viszont 83 százalék, és azt szeretnék, ha 100 százalékban körforgós termékeket forgalmazhatnának. Varga szerint nagy pazarlás kidobni, összetörni, és mindig újra gyártani a palackokat. Azonban jelenleg még nem azt látja, hogy Magyarországon prioritás lenne a körforgó italos palackok gyártása és forgalmazása.
A DSR, illetve a Mohu színre lépése kapcsán említést tett arról, hogy a körforgó termékek térnyerését anyagi oldalról is megnehezítették. Korábban ugyanis ezekre nulla volt a környezetvédelmi termékdíj – ez kvázi állami támogatás volt, mivel azok környezetvédelmileg hasznosak. Aztán másfél éve a minisztérium ezekre is bevezette a termékdíj helyébe lépő EPR-díjat (amit már a Mohunak kellett fizetni), ez 25 forint/kg lett a többutas borosüvegeknél, annyi, mint az eldobhatóknál. Aminek az lett az üzenete, hogy a körforgásos termékek forgalmazása már nem prioritás. Aztán pedig 77 forintra emelték a fizetendőt a körforgó palackoknál, miközben az egyutasok díja nem változott. Ez még határozottabb kiállásnak tűnik Varga szerint az egyutas palackok mellett, háttérbe szorítva a többutasokat. Varga Péter nem érti, hogyha az a cél, hogy körforgó legyen a gazdaság, akkor miért nehezítik meg a körforgó palackok forgalmazását. Ő úgy látja, a DSR-kampány (az egyszerhasználatos italos palackok visszaváltása) van most előtérben, a többutas palackok használata pedig kikerült a fókuszból, és ez szerinte nem jó irány.
A DSR kellemetlen mellékhatásaként értékelte azt is, hogy bár a Lidlbe korábban szállíthattak többutas palackban forgalmazott bort, ezt a lánc megszüntette, így vissza kellett állniuk a körforgó helyett az egyutas palackok szállítására náluk. Ez ráadásul áremelkedést is okozott a költségnövekedés miatt – az egyutas palack ugyanis drágább a gyártónak, mint a körforgó. Attól tartottak, hogy más láncok is követik majd ezt a gyakorlatot, de eddig ez nem történt meg.