Hétfőn közölte a Mol-csoport a tőzsde honlapján, hogy megállapodásokat kötött kőolajszállítókkal és csővezeték-üzemeltetőkkel a kőolaj folyamatos szállításának biztosítására a Barátság kőolajvezetéken Oroszországból, Fehéroroszországon és Ukrajnán keresztül Magyarországra és Szlovákiába. Az Index most interjút közölt Hernádi Zsolttal, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatójával, aki részleteket is elárult erről, illetve az is kiderült, hogy az orosz kőolajról való teljes leválást továbbra sem tartja időszerűnek. Mint fogalmazott: „Nem nagyon van más technikai választásunk – egyelőre”.
Hernádi igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a vállalatcsoport hosszú távon számol-e a Barátság vezetékkel. Szerinte azt diktálja a racionális gondolkodás, hogy több betáplálási útvonal kell.
Minél több az ellátási útvonal, annál nagyobb az ellátásbiztonság. És itt most nem csak Magyarország energiabiztonságáról, hanem a régióról van szó. Minden opciót életben kell tartani
– fogalmazott a cégvezető, utalva egyúttal az Adria-vezetékre is. Utóbbival kapcsolatban a MOL-vezér szeptikusabban fogalmazott: szerinte az „elképesztő szállítási díjak” mellett az is probléma, hogy senki nem tudja, a déli vezeték valójában mennyi kőolajat bír szállítani.
„A horvátok először azt ígérték, hogy egy beruházással emelik az áteresztőképességet. Ez eddig nem valósult meg, és mégis azt mondják, hogy képesek leszállítani a nekünk és a szlovákoknak szükséges mennyiséget. Igaz, ezt még soha nem próbálták. Pár órás tesztek eredményeit szorozzák fel és abból feltételezik az egész éves teljesítményt” – részletezte, mondván, hogy ez szerinte „játék a számokkal”. Szerinte ezért sem lehet egyik napról a másikra átállni a déli szállításra.
Sok idő, munka és pénz kell ahhoz, hogy biztonsággal támaszkodjunk az Adria-vezetékre. És garanciák is kellenek, hogy nem élnek vissza a pozíciójukkal
– fogalmazott Hernádi a horvát partnerekről.
Hernádi a Lukoil-ügy megoldásának tanulságát úgy foglalta össze, hogy a két ország, Magyarország és Szlovákia vezetése „felismerte a hosszú távú stratégiai és geopolitikai érdekeket”.
Ismét bebizonyosodott, hogy a közép-európai együttműködés éles helyzetekben is tud működni
– fogalmazott a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója.
A Lukoil-krízis megoldásáról Hernádi azt mondta: gyorsan megoldást kellett találniuk, és sikerült is több más orosz termelőtől és a hazai stratégiai készletből kipótolni a kiesett mennyiségeket. A megoldás a gyakorlatban több átvételi pontot és nagyobb rugalmasságot jelent. Korábban – mint mondta – csak az ukrán–magyar határon került magyar tulajdonba a kőolaj, most pedig az áru egy részét már a belarusz–ukrán határon vesszük át. Ez szerinte akár hosszú távon is kiszámítható megoldást jelenthet, bár azt elismerte, hogy nagyobb kockázatvállalást is.
