- Nagy Márton tavaly júniusban azt mondta: a kormányt meglepte, mennyire visszaesett a magas infláció miatt a lakossági fogyasztás. Pedig abban semmi meglepő sincs, hogy az emberek – mivel minden borzasztóan megdrágult, és ezzel nem tartottak lépést a fizetések – egyre kevesebbet tudtak vásárolni. A keddi, friss inflációs adat (átlagban 3,4 százalék) kapcsán most már azt posztolta a nemzetgazdasági miniszter, hogy a tartósan alacsony infláció kiszámíthatóságot, a magas bérnövekedés reálbér-növekedést jelent, a fizetések vásárlóerejének tavaly szeptember óta tartó emelkedése pedig oldhatja az „óvatossági motívumot” (magyarul azt a hozzáállást, hogy inkább kevesebbet vásárolunk), így a fogyasztói bizalom erősödhet, és ez végre hozzájárulhat a fogyasztás bővüléséhez.
- Varga Mihály, pénzügyminiszter a napokban a Közgazdász-vándorgyűlésen foglalkozott azzal, miért nem fogyaszt a lakosság. Szerinte, ha a reálbér-növekedés elindul, akkor a lakosság először nem a boltok polcait támadja meg, hanem azokat a megtakarításait építi vissza, melyeket a magasabb infláció időszakában elvesztett, és csak ezután indulhat meg a fogyasztás.
- Matolcsy György MNB-elnök a vándorgyűlésen elhangzott előadásában is volt egy idevágó gondolat – szerinte hibás gazdaságpolitikai szemléletet tükröz a kormány azon mondása, miszerint ha lesz reálbér-növekedés, akkor automatikusan megindul a fogyasztásbővülés és így a költségvetési bevételek növekedése. Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a reálbérek csak a jövedelmek felét fedik le. Mellette ott vannak a nyugdíjak, a szociális ellátások, illetve más transzferek is, melyek reálértéke nem nőtt.
Lesz fogyasztásbővülés vagy nem? Ha igen, mikor kezdődhet?
Igaza van Matolcsy Györgynek
A tisztánlátás érdekében – ilyen magas inflációs időszak után – nem az egy évvel ezelőtti (júniusi) szinthez érdemes mérni az inflációt (3,7 százalék) és a keresetnövekedést (13,3 százalék), hanem inkább tavaly decemberhez. Ez kell ahhoz, hogy értsük, mi zajlik – javasolta elöljáróban a GKI vezérigazgatója. Molnár László hozzátette, felméréseik szerint a vállalkozói szférában az idén nagyjából 8,7 százalékos átlagos béremelés lesz, az infláció pedig 4–5 százalék közötti, tehát átlagosan 4 százalék körüli lehet a reálkereset-növekedés, ami mintegy 4 millió dolgozót érinthet. A nagyjából 660 ezer fős közszférában nem mindenhol volt az idén emelés, az ápolóknál, például, úgy oldották meg, hogy cserébe elvették a cafetériát, a védőnőknél pedig úgy, hogy lassan kevesebbet kapnak, mint korábban – jegyezte meg. Így, a GKI becslése szerint, az állami szférában sem valószínű 4 százaléknál nagyobb reálkereset-növekedés.
Matolcsy Györgynek igaza van – szögezte le Molnár László. Csak a fogyasztás 60 százalékát kitevő rész az, ahol átlagban 4 százaléknyi lehet a reálkereset-növekedés az idén. Tegyük mellé, hogy a KSH kísérleti statisztikája alapján az idei első félévben (a tavalyihoz viszonyítva) a dolgozók 18,9 százalékánál nemhogy nőtt volna, hanem még csökkent is a reálkereset. Vagyis nemcsak a társadalmi juttatások reálértéke nem nőtt, hanem a dolgozók egy nem elhanyagolható részének a keresete sem.