A korábban teljesen ismeretlen Donor Zrt.-ben a tavalyi beszámoló szerint 2023 végén 6534 milliárd forintnyi vagyon volt – írta a G7. A céget tavaly november végén alapították, és egy zuglói ikerház egyik felébe van bejegyezve az M3-as bevezetője mellett. Bevételei, kiadásai, sőt a jelek szerint alkalmazottai sincsenek.
A vállalatban a cégbírósághoz leadott iratok szerint az egyedüli tulajdonos tavaly december 19-én egy 4532 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, a „négybillió-ötszázharminckétmilliárd-tizenötmillió” forintos összeg a vállalat alapító okiratában betűvel kiírva is szerepel, tehát nem nyomdahibáról van szó.
A pénzt a cég egyetlen tulajdonosa ráadásul elvileg be is fizette: ügyvéd által ellenjegyzett dokumentum van róla, hogy a részvényes „a pénzbeli vagyoni hozzájárulást annak a társaság részére történő rendelkezésre bocsájtásával teljes mértékben teljesítette”.
A 4532 milliárdos tulajdonosi tőke mellett a cégnek 2002 milliárd forintnyi hosszúlejáratú kötelezettsége, azaz tartozása is van. Ám az egyoldalas beszámoló szerint ez a pénz is az egyetlen részvényestől érkezett.
A vállalkozónak ráadásul nem a Donor Zrt. az egyetlen ilyen érdekeltsége, van egy másik nagyon hasonló felépítésű cége is. A Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. eszközállománya durván 400 milliárd forinttal meg is haladja a Donorét. Ebben a vállalatban is tavaly év végén emeltek tőkét, méghozzá 5099 milliárd forinttal. Illetve kissé kevesebb, mindössze 1857 milliárd forintnyi a cég tartozása, ami azonban ugyanúgy a tulajdonos felé áll fenn.
Csak összehasonlításképpen, Mészáros Lőrinc vagyonát „A 100 leggazdagabb magyar” legutóbbi kiadványában ennek alig több mint 7 százalékára, 990 milliárd forintra becsülték, de a rangsorban szereplő összes magyar milliárdos együttes vagyona is csak 9064 milliárd forint volt.
Mindkét vállalatnál elvileg a teljes pénzt brazil állampapírokba tették, ám – jegyezte meg a G7 – az értékpapírok lejáratának dátuma a cégek amúgy is nehezen hihető számait még gyanúsabbá teszi. Tizenkét év múlva kifutó brazil dollárkötvény ugyanis elvileg nincs. A két társaságban lévő vagyon a dél-amerikai ország teljes adósságállományának durván 2,5 százalékára rúg, így tulajdonosuk Brazília egyik legnagyobb hitelezője lenne.
A portál kereste T. János Györgyöt, kérdéseikre azonban nem érkezett válasz. Szintén megkeresték a céges iratokat ellenjegyző ügyvédet, aki mindössze annyit írt, hogy az ügyvédi titoktartás miatt nem válaszolhat.
