Többek között kiskereskedelem viharos éveiről, a kormánnyal való csatározásokról, a jövő lehetéségeiről beszélgetett a Pénzcentrum az Országos Kereskedelmi Szövetség nem régen megválasztott új főtitkárával, Kozák Tamással. Szóba kerültek azonban olyan ingoványos témák is, mint a különadó kérdése, a plázastop vagy éppen a Mohu oldaláról nem a legszebb napjait élő, új visszaváltási rendszer.
A kereskedelem számára nagyon érzékeny témában, a különadókkal kapcsolatban megemlítette, sok nagyobb cégnél gyakorlatilag elvitte a nyereséget. Írtuk, a Tesco például 21,5 milliárd forintos veszteséggel zárta üzleti évét, és a Spar és az Aldi összesen 27,8 milliárd forint veszteséget volt kénytelen elkönyvelni.
A főtitkár szerint jogos elvárás lenne, hogy a jogszabály közép- és hosszú távú fenntartásáról világos információkat kapjanak, hiszen eredetileg ideiglenes intézkedésnek indult. Arra is kitért, hogy az adó különböző neveken jelent meg, mint extraprofitadó, különadó, háborús védelmi adó. A hosszú távú fejlesztések miatt fontos, hogy a piaci szereplőknek legyen jövőképük – jelentette ki.
Mint fogalmazott, a különadó elvitte a fejlesztési forrásokat, megálltak a beruházások. Minden cég készít közép- és hosszú távú terveket, de hogyan lehet tervezni, ha nem tudják, mikor és milyen fejlesztési források állnak rendelkezésre? Ez egy nehéz és összetett ügy, de dolgoznunk kell rajta – tette hozzá.
Azt is megkérdezték tőle az interjúban, hogy van-e hírük róla, meddig maradhat a különadó. Kozák Tamás azt válaszolta, ők
Igyekeznek ezt a szakmai üzenetet eljuttatni a döntéshozókhoz, hogy megértsék, milyen pozitív hatása lehet ennek. Bár a csökkentés közvetlen hatása nem mindig egyértelmű, a hosszú távú gazdasági előnyök jelentősek lehetnek szerinte. Ha több fejlesztési, illetve árcsökkentéshez felhasználható forrás marad a kereskedelemben, az egész gazdaság és a fogyasztók is profitálhatnak belőle. Fontos, hogy a fogyasztás növekedését ne akadályozzák túlzottan túlszabályozott piaci feltételek – jegyezte meg.Összefoglalóan fontosnak tartaná erősíteni egy olyan ágazati párbeszéd kultúráját, ahol a döntéshozók partnerként tekintenek a piaci szereplőkre. A jogszabály-alkotási folyamat során fontos lenne bevonni a piaci szereplők képviselőit is. Megemlítette, a klasszikus iskola szerint, amikor valamit szabályozunk, figyelembe kell venni annak piaci és pénzügyi hatásait. Meggyőződése, hogy ha a piaci szereplőket képviselő szervezeteket bevonják, akkor olyan jogszabályok születhetnek, amelyek hosszabb távon is az ágazat érdekeit, a magyar élelmiszeripar és a magyar vásárlók érdekeit szolgálják. Továbbá a kiszámíthatóság része az is, hogy egy jogszabály hatályba lépése ne pár nap legyen, főleg előzetes egyeztetés nélkül – fejtette ki többek között.
Nem régiben a Mol-vezér azt mondta, úgy jártunk a különadókkal, mint az ideiglenesen itt állomásozó szovjet csapatokkal.