Az Országgyűlésnek benyújtott jelentésében a Papcsák Ferenc által vezetett testület több krititkát is megfogalmazott, jelezve, több olyan észrevételt is tettek az eltelt időszakban, melyek nem találtak meghallgatásra. Ezek közé sorolják, hogy Papcsák hiába vetette fel, hogy törvénysértőnek minősíthetők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Patai Mihály hatáskörének a kiüresítését célzó lépések. Nehezményezték, hogy Matolcsy György MNB-elnök csak ritkán jelent meg üléseiken, a vizsgálatvezető taggal a kapcsolattartást beosztottaira ruházta, és többszöri megkeresésüket is figyelmen kívül hagyta.
A testület jelentésében többször is kiemeli, hogy a jegybanknak csökkentenie kellene működési költségeit. Azok ugyanis 2019 kivételével minden évben az inflációt meghaladó mértékben nőttek az elmúlt évtizedben.
Az átlagos költségnövekedés az elmúlt öt évben évi 14 százalékos volt, így a működés költségei öt év alatt megduplázódtak. Az utóbbi év 17 százalékos növekedési rátája ebben a tekintetben átlagosnak tekinthető.
Többször felhívták a figyelmet a fegyelmezett, takarékos gazdálkodás fontosságára, de az ezzel kapcsolatos elvárások nem érvényesültek a jegybanki működésben. 2023-ban, 2024-ben is visszatérően kérték, hogy a menedzsment állítson össze megtakarítási listát, keresse folyamatosan, miként lehetne a működési költségek, a ráfordítások, a beruházási kiadások növekedését lassítani.
A Magyar Nemzeti Bankban 2017 óta bértömeg-gazdálkodás folyik, a bértömegkereteket évente igazgatósági határozat rögzíti. 2023-ban hozzávetőlegesen 1600 ember személyi jellegű ráfordításaira 38 milliárd 43 millió forinttal terveztek, ami 17 százalékkal haladta meg az előző évi költségeket.
Végül a tervet 3,2 százalékkal túllépve, 39 274 milliót fordítottak személyi jellegű kifizetésekre, tehát a tényleges költségekben 21 százalékos növekedés történt. Egy évvel korábban szintén jelentősen, 17 százalékkal emelkedtek ezek a költségek. Félmilliárdos túlköltést okozott az évközepi béremelés.
Hasonló nagyságrendű többletterhet okozott a balatonakarattyai üdülő vártnál nagyobb kihasználtsága, a reprezentációs túlköltés, hiába jelezték mind a létszám, mind a személyi jellegű ráfordítások növekedését.
Az írták, az MNB 2024. évi pénzügyi tervének tárgyalásakor is kezdeményezték a takarékossági intézkedések végrehajtását, az elfogadott pénzügyi terv módosítását, ám az ülésen elhangzott kritikákat és véleményeket a jegybank a végleges terv elkészítésekor nem vette figyelembe. A beszámolóból az is kiderül, hogy hiába kérték a jegybank kizárólagos és többségi tulajdonában álló leányvállalatok közvetlen ellenőrzési jogát, az MNB jogértelmezése szerint erre a hatályos törvények alapján korlátozottan van lehetőségük, ezért jogszabálymódosítást kezdeményeztek.
